Szomszédba vitt GMO-tesztek
Növénytermesztés. Szlovákiába és Romániába viszik genetikai nemesítéssel foglalkozó (GMO) kísérleteiket a nagy nemzetközi cégek magyarországi leányvállalatai – közölték iparági szakértők. A Monsanto, a Syngenta és a Pioneer hazai érdekeltsége is a szomszédos országokban hajtja végre vizsgálatait. Bár a magyar szabályozás csak a GMO-növények termesztését tiltja, a hazai szakhatóságok elutasítják a nemesítőcégek kísérleti kérelmeit is.
A két szomszédos EU-tagország illetékes minisztériumai ugyanakkor megadják a hozzájárulást, ha a vállalatok kérelmei megfelelnek az uniós szabályozásnak. Szlovákiában az ottani környezetvédelmi tárca hagyja jóvá a vizsgálatokat. A magyar cégek elsősorban a Nagyszombat melletti pöstyéni növénytermesztési intézet területein kísérleteznek, ahol főként kukoricabogár- és gyomirtórezisztens kukoricahibrideket állítanak elő. A vállalatok a vizsgálatokért több tízmillió forintot fizetnek a szlovák egyetemeknek és állami szervezeteknek.
Szakértők szerint a magyar tiltás miatt nemcsak az itteni intézmények esnek el bevételektől, hanem a hazai agrártermelők is versenyhátrányba kerülnek a GMO-t engedélyező országok gazdálkodóihoz képest. A szlovák kísérleti és termesztési tapasztalatok például számos esetben egy tonnával nagyobb hozamot mutattak ki hektáronként a normál kukoricahibridek eredményeinél. A GMO-ellenzők szerint viszont továbbra sem tisztázottak a genetikailag módosított növények humán-egészségügyi és környezeti hatásai.
Magyarországon a GMO-növények termesztését moratórium tiltja, amelyet az öt parlamenti párt két éve fogadott el. A rendelkezést Brüsszel jogtalannak tartja, ezért előbb-utóbb a megszüntetésére szólíthat fel. Az Országgyűlés elfogadott egy úgynevezett koegzisztencia-törvényt is, amely szigorú feltételekkel engedélyezné a GMO-növények felhasználását. E jogszabály azonban a moratórium miatt a gyakorlatban nem alkalmazható, szigorú, betarthatatlan követelményeket ír elő – véli a termelők egy része is.
Az unióban ugyanakkor tavalyhoz képest 21 százalékkal nőtt a GMO-s kukoricaterület. A termesztést hét tagország – Szlovákia mellett Spanyolország, Csehország, Románia, Portugália, Német- és Lengyelország – engedélyezi, ezekben a gazdálkodók 107,4 ezer hektáron vetettek GMO-kukoricát, szemben az elmúlt évi 88,9 ezerrel. A kép viszont csalóka, mert az EU-terület már tavaly meghaladta a 110 ezer hektárt, de Franciaország – ahol az elmúlt évben több mint 20 ezer hektáron volt GMO-kukorica – felfüggesztette a köztermesztést, és további kísérleti eredményekre vár. Így a francia terület nem szerepel az összehasonlító adatokban.
A statisztikák szerint a világon mintegy 20 millió hektáron termesztenek GMO-kukoricát, így a 110 ezer hektáros uniós terület elenyészőnek számít. Ugyanakkor – hívják fel a figyelmet szakértők – Brüsszel mostanáig csak az amerikai Monsanto MON810-es elnevezésű, kukoricamoly-rezisztens génjének uniós felhasználását (illetve az ezt tartalmazó hibridek alkalmazását) engedélyezte. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban csak azok a kukoricafajták termeszthetők, amelyekben a MON810-es gén van. (Az unió fajtajegyzékében ma több mint ötven ilyen hibrid szerepel). VG
