BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Távlatokban gondolkodó főnök

Autókereskedelemmel induló pályakezdőből vált bankárrá Plank Gábor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője. Úgy véli: karrierje szempontjából hasznosnak bizonyult, hogy nem hirtelen, hanem fokozatosan, sok közbenső lépcsőfokot kihagyva vált felső vezetővé.

- Hogyan lett önből vállalati bankár?
A Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzése után egy holland autókereskedő cégnél kezdtem a pályafutásomat, amely az akkori Unicbanknál vezette a számláját. Az autóüzlet devizavonatkozásai kapcsán rendszeres kapcsolatban álltam a bank képviselőivel, akik – látván az eredményes együttműködést – egy idő után megkérdezték, nem ülnék-e át az asztal másik oldalára. Hat hónap gondolkodás után úgy döntöttem, váltok, így csöppentem be a bankrendszerbe.
- Milyen lehetőségeket kínált az akkori Unicbank?
- Akkor még külön létezett a hitel-kapcsolattartói pozíció, ebbe kezdtem el beleásni magam. Az öt és fél év, amit az Unicbanknál töltöttem, nagyon jó iskolának bizonyult. Egyrészt a hitelintézet szinte manufaktúraként működött – én voltam nagyjából a hetvenedik alkalmazottja –, így a bankműveletek megismerése nem is lehetőség, inkább kényszer volt. Másrészt együtt dolgozhattam Felcsuti Péterrel, aki az elmúlt húsz évben a vállalati banki üzletágban meghatározó forrásnak bizonyult.
- Hogyan került a Budapest Bankhoz?
- Az Unicbankkal együtt növekedtem én is, és eközben folyamatosan tanulmányoztam a szakma fejlődését. Egy időben vezetéselméleti munkákat is kezdtem olvasgatni, többek között Jack Welchnek, a GE vezérigazgatójának a könyvét, és ez komoly szerepet játszott abban, hogy 1998-ban – amikor az Unicbank nevet váltott – munkahelyet cseréltem, és a GE csoporthoz tartozó Budapest Banknál helyezkedtem el. A természetes ifjonti lendülettel kezdtem dolgozni az új bankomnál is, és fokról fokra mentem végig a pályán. Pénztárosként éppen nem dolgoztam, de ezt leszámítva a mondat szó szerint vehető. A fokozatos előrelépésnek köszönhetően képes vagyok teljes mértékben átlátni a folyamatokat, és sokat profitálok belőle a mindennapi döntések során. Éppen ezért is vagyok nagyon hálás a GE-nek, hogy ezt az utat járatták be velem: meggyőződésem ugyanis, hogy a jó vezetői képességekhez kell a megfelelő élettapasztalat is. Véleményem szerint ugyanakkor súlyos hibát követ el az, aki a bölcsességét megfelelő élettapasztalat nélkül próbálja kamatoztatni. Az elmondottak alapján pedig úgy gondolom, lehet sok mindenért kritizálni a GE-t, ám azt el kell ismerni, hogy a vezetővé válás útját kiválóan ismeri és rendkívül gyakorlatiasan oktatja is.
- A Budapest Bank vezérigazgató-helyetteseként milyen lehetőségeket, célokat lát maga előtt?
- A GE csoporton belül nyilvánvalóan számos lehetőség nyílik arra, hogy az ember nemzetközi szinten is kamatoztassa a képességeit: ilyen lehetőségből egyébként többel én is találkoztam az elmúlt időszakban, ám még nem érzem itt az idejét annak, hogy váltsak. A mostani piaci környezetben egyébként minden banki vezető meggyőződhet arról, hogy ténylegesen mennyire jól és milyen hosszú távra tervezett: egy-két éven belül ugyanis kiderül, mely stratégiák bizonyultak időtállóan helyesnek. Kiderülhet majd, hogy hosszú távon mégis a korábban lassúnak és drágának titulált bankoknak lehet igaza.
- Ha már stratégiai kérdéseknél tartunk: a Budapest Bank a kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező vállalati banki stratégiáját sokáig „könnyűnek” vagy átmenetinek tekintették. Mennyire vált be ez a kkv-k irányába mutatott elkötelezettség, tekintettel főként a mostani helyzetre?
- Meg kell mondanom, nagyon jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ahogy ezt korábban is hangsúlyoztuk, nem akarunk mindenáron minden kkv bankja lenni, ezt ugyanis nem tartom jó minőségben megvalósítható stratégiának. Arra törekszünk, hogy legyenek transzparensek az értékeink, és az ügyfelekkel megtaláljuk az együttműködés módját. A Budapest Bank – autókereskedői szemmel vizsgálva a kérdést – sem Suzukit, sem Bentley-t nem akar árulni, azokra a cégekre figyel, amelyek megbízható középkategóriás autót keresnek. A mostani környezetben egyébként ez nagyon sokat jelent, hiszen aki középkategóriás gépkocsit használ, annak jó eséllyel lehet nehéz helyzetekben mozgósítható tartaléka is. Soha nem mondtuk azt sem, hogy mi vagyunk a legolcsóbbak a piacon, viszont aki bennünket választ partneréül, tisztában lehet azzal, hogy számíthat ránk. A kkv-kkal kapcsolatos üzletpolitikánk helyesnek bizonyul, nincs rajtunk semmiféle változtatási kényszer. Emlékeztetnék arra, amit nagyjából egy évvel ezelőtt már mondtam: a kedvezőtlen piaci változások hatására megdrágulnak a források, és – mivel egy bank a nyereséges működésben érdekelt – azokon keresztül drágulnak a hitelek is. Ekkor még volt hazai bank, amely arról igyekezett biztosítani az ügyfeleit, hogy a drágulásnak itthon nincs hatása. Mára egyértelművé vált a kérdés. Néhány évvel ezelőtt utaltam arra is, hogy 2010-ben már nem az lesz a bankoknál a legfontosabb mutatószám, hogy mekkora az eszközállományuk. Továbbra is tartom, hogy így lesz.
- Mit jelent az ön számára az, hogy a General Electric csoporthoz tartozó banknál tevékenykedik?
- Hozzávetőlegesen 300 ezer embert foglalkoztató cégcsoportnál dolgozom, ahol bárkivel el tudok beszélgetni, legyen az a kelet-európai régióban, vagy akár Amerikában élő ember. A GE egyik fő erőssége pedig éppen ez: a sokféle kultúra, a sokféle ember rendkívül nagy energiákat tud mozgósítani. Korábban persze sokan enyhe gúnnyal figyelték, hogy egy a GE csoporthoz tartozó bank próbál érvényesülni a hazai piacon; most mintha kezdenének elhalkulni ezek a hangok, és a piac egyre jobban számol velünk.
- A banki felső vezetők körében örök dilemma a karrier és a magánélet összeegyeztethetőségének a kérdése. Ön hogyan igyekszik a kettő között megtalálni a helyes egyensúlyt?
- Mikor még nem voltak gyermekeim, a helyzet viszonylag egyszerűnek mutatkozott, hiszen akkor a pillanat és az aktuális feladatok tüzében égtem. Azóta viszont kialakult egyfajta ritmus a feladatok és a magánélet között. Ha az ember kap egy feladatot – legyen az új pozíció vagy akár munkahely –, akkor egy ideig csúcsra járatja magát, ilyenkor szükségszerűen kissé háttérbe szorul a család. Ám minden új feladat előbb-utóbb eljut abba a szakaszba, amikor normalizálódik a helyzet, és ismét az elvárható idő jut a magánéletre is, egészen addig, amíg újabb „pörgős” időszak nem következik. A családommal megtanultam, hogy az életpályámon lesznek ilyen, szerencsés esetben egy-két éves csúcsra járatott idősza-kok, amikor egy időre kevesebbet láthatjuk egymást a hétköznapokban, ám ezek mindig átmenetinek bizonyulnak.
- Vannak persze olyan emberek, akik csak a feladataikra koncentrálnak, ám ők véleményem szerint inkább menedzserek, mint vezetők, a kettő között óriási különbség van.
- Érzése szerint meddig tud eljutni a képzeletbeli létrán?
- Úgy gondolom, hogy a karriert nem óriási létraként, hanem leküzdendő akadályok sorozataként kell elképzelni. Ha pedig az ember eljut egy olyan akadályhoz, amelyet nem tud már leküzdeni, akkor jutott el a csúcsra. Ez kivétel nélkül mindenkinél bekövetkezik, de – és ez a GE-re különösen igaz – mindig van tér oldallépésekre is. Egy vezető persze minél több embert irányít, annál jobban magára utalt, és ilyenkor nagyon fontossá válik a már említett stabil családi háttér. Egyébként nagyon sok nem családos vezetővel találkoztam már a pályám során, és – néhány kivételtől eltekintve – az a tapasztalatom, hogy aki egyedülállóként vezet egy céget vagy egy üzletágat, sokkal kevésbé tud hosszú távon, tartós értékek mentén gondolkodni. Az értékállóság szerintem az önmérséklet, lemondás, kudarc, tanulás, felelősségvállalás egyvelegéből jó eséllyel előállítható, …van, aki egyszerűen bölcsességnek hívja ezt a forrást. Remélem, hogy minden évvel, amit magam mögött tudok, egy kicsit közelebb kerülök ehhez a forráshoz. (x)

Névjegy: Plank Gábor

1998-tól a Budapest Banknál különböző, elsősorban a vállalati üzleti területen töltött be vezetői funkciókat.

2003-tól a bankcsoport minőségi, 2004-től a vállalati üzletágának vezetője és tagja a Budapest Bank igazgatóságának. 1992-től közel hat éven át az akkori Unicbanknál, a mai Raiffeisen Banknál dolgozott.

Angolul és németül beszél.


2003-tól a bankcsoport minőségi, 2004-től a vállalati üzletágának vezetője és tagja a Budapest Bank igazgatóságának. 1992-től közel hat éven át az akkori Unicbanknál, a mai Raiffeisen Banknál dolgozott.

Angolul és németül beszél. cég: Budapest Bank A Budapest Bank 1987, a kétszintű bankrendszer megteremtése óta működik Magyarországon, a 2008. első félévi 919,8 milliárdos mérlegfőösszege alapján a nyolcadik legnagyobb szereplő.

A bank többségi tulajdonosa a GE Capital, amely a részvények 98,78 százalékát tulajdonolja. A GE a világ legnagyobb piaci értékű vállalata, és a világ 100 országában van jelen. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.