A papír alapú ügyintézés elektronikus útra terelése fontos és támogatandó kormányzati törekvés. A gyorsaság és a költséghatékonyság ugyanakkor nem mehet a biztonság, illetve a hitelesség rovására - ezt emeli ki a MELASZ az igazságügyi tárcához eljuttatott állásfoglalásában.
A szervezet elismeri, hogy az elektronikus ügyintézésben többségben
lesznek azok az ügyek, amelyek akár hitelesítés nélkül is bonyolíthatók
ilyen a tájékozódás, vagy időpontfoglalás, vagy az olyan tranzakciók, amelyek azonosítással, jelszavas beléptetéssel járnak, mint példáulaz adókivonat lekérdezése. A fontos, akár milliárdos tételeket tartalmazó céges dokumentumok, pénzügyi mérlegek, könyvvizsgálói jelentések esetében viszont nem elfogadható, hogy sima elektronikus űrlapon, hitelesítés és felelősségvállalás nélkül, vagyis bármikor letagadható formában archiválódjanak.
Eközben a világ fejlettebb részén szigorítják a szabályokat. Az Egyesült Államokban az Enron botrány miatt elfogadott Sarbanes-Oxley törvény előírja,hogy a vállalatok beszámolóiban, mérlegeiben hitelesített, ellenőrizhető és csak jogosultan megváltoztatható adatok szerepeljenek, hogy megakadályozzák a manipulálható mérlegadatokat.
Napjainkban az elektronikus dokumentumok hitelességének,illetve származásának bizonyítására egyetlen technológia az e-aláírás alkalmas. A MELASZ szerint fontos lenne, hogy az e-cégeljárás során már eddig is
elektronikusan aláírt dokumentumok közé a szervezetek
eredményességét bevalló, adófizetési kötelezettségüket megalapozó
beszámolók is bekerüljenek.
A szövetség azt is javasolja, hogy a törvény tegyen különbséget az egyes vállalkozási formákra kirótt e-aláírási kötelezettségek között. Azok a cégek, amelyek éves bevétele az 50 millió
forintot meghaladja, a beszámolóit legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel, a könyvvizsgálatra
kötelezett szervezetek pedig a beszámolóikat, valamint a
könyvvizsgálók a könyvvizsgálói jelentésüket minősített
elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel lássák el a benyújtás
