Megvenné az orosz Gazprom a Főgáz Zrt-t, de nem mindenáron. Terjeszkedési stratégiájának egyik eleme, hogy ahová gázt exportál, ott megjelenik az értéklánc további részeiben is, azaz a tárolásban, a szállításban, a nagy- és a kiskereskedelemben is. A Főgázon keresztül mintegy 812 ezer magyarországi végfogyasztóhoz férne hozzá, s évi közel 2,3 milliárd köbméter gáz forgalmazását ellenőrizhetné.
Hogy mekkora a reális vételár, az meglehetősen nyitott. Az eladó fővárosi önkormányzat jó bő ráhagyással először 100 milliárd, majd 60 milliárd forintos bevételi várakozását tette közzé, így aztán van miből engednie. Piaci – potenciális vevői – körök szerint viszont 30 milliárd is éppen elég lenne a Főgázért. Lélektani hatások is egymásnak feszülhetnek majd az ár kialakulásánál, a főváros részéről az erős eladási szándék, a vevőiről pedig az érdeklődés az esetleg olcsón megszerezhető eszközök és piac iránt. Tény viszont, hogy pénzhez jutási törekvésétől eltekintve a főváros nincs eladási kényszerben, sőt, sokak szerint kifejezetten rosszul is időzíti a lépést. Ám a vevőjelölteket sem hajtja a tatár.
A Gazprom vételi pozícióit – mérete mellett – az is javítja, hogy bizonyos helyzeti előnyt élvez más energiaipari társaságokkal szemben, ami a válság hatásait illeti. A gázár képzés technikája miatt ugyanis a többiekhez képest kilenc hónapos késéssel érzi meg az áresést, vagyis van ideje felkészülni a változásra. Ez az előny vélhetőleg nagyobb érték a számára, mint az, hogy majd a drágulás számára kedvező hatására is várnia kell.
A Financial Timesnak adott nyilatkozatában úgy érzi Alekszander Medvegyev, a társaság második embere, hogy a mostani szénhidrogén árakkal jól elvan a cége, ráadásul a költségei csökkennek. A Gazprom nemrég jóváhagyott, mintegy 33 milliárd dolláros jövő évi beruházási terve is 10 százalékkal nagyobb kiadásokat tartalmaz, mint az idei. „Egyébként sem kalkuláltunk tartósan 150 dolláros olajárral”, nyilatkozott Medvegyev a lapnak. Így azután, mint hangsúlyozta, nincsenek veszélyben a már napirenden lévő projektek sem. Ilyen a Nyugat-Európa által nagyon várt Északi Áramlat, vagy a térségünket érintő Déli Áramlat beruházás. Mint emlékeztetett, cége a Törökországot elérő Kék Áramlat gázvezetéket is éppen egy pénzügyi válság idején építette meg.
A beruházásokhoz szükséges felvételével azért gond lehet, bár Medvegyev bizakodó. Az Amerikából kiindult pénzügyi válságot az ottani pénzügyi rendszer olyan „vámpírjai” rovására írta, amelyek éppen Európa, és a világ több részének „megfertőzésére” készülnek. A Gazprom azonban, mint hangsúlyozta, állja a sarat az alacsony olaj- és gázárakkal szemben ugyanúgy, mint a pénzügyi környezet romlásával szemben. Reményei szerint talál még olyan hitelező bankokat, amelyek még nem „vámpirizálódtak.”
Cikkünk a Főgáz eladásáról a dec. 12-i Világgazdaságban
Árfolyamok
Az elmúlt hónapokban a Gazprom részvényárfolyama is jócskán esett. Júniusban még a világ harmadik legnagyobb vállalata volt 350 milliárd dolláros piaci értékével, s akkor 2015-re megcélozta az 1000 milliárdos értéket. Akár el is érheti, de most éppen hullámvölgyben van: pillanatnyilag 100 milliárdot sem ér, amivel a világranglista 35. helyére csúszott vissza.
