Többet kérnek az autógyártók, kevesebbet keresnek a vezéreik

Az előzetesen nyilvánosságra hozott 25 milliárd dollár helyet már 34 milliárd dolláros állami segélycsomagon szeretne osztozni a General Motors, a Ford és a Chrysler – jelenti a BBC.

A három óriáscég újabb lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa átszervezési terveit. Mindhárom cég javaslatában fontos szerepet játszik a környezetkímélő technológia fejlesztése, a működési költségek és a tartozások csökkentése.

A Ford és a GM elnöke jelképes gesztusként felajánlotta, hogy évi 1 millió dolláros fizetésért dolgozik a korábbi mintegy 20 milliós bére helyett. A GM 12 milliárdos hitelt és 6 milliárdos vésztartalékot kért a Kongresszustól. A Ford 9 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt szeretne kapni, de reméli, hogy nem lesz rá szüksége. A Chryslernek pedig a cég számításai szerint 7 milliárd dollárra van szüksége a túléléshez.

"Remélem, hogy sikerül" – mondta Nancy Pelosi, a Kongresszus elnöke arra utalva, hogy bár a demokraták szeretnének segíteni a gyárakon, a törvény elfogadása még korántsem biztos. A csütörtökön megrendezendő újabb meghallgatás eleve azért jött létre, mert a megválasztott elnök kifogásolta, hogy a korábbi alkalommal a demokraták nem sokat tettek a hitelek ügyében.

Ugyanakkor Alan Specter republikánus szenátor az AP-nek úgy nyilatkozott: a testület valójában most sem támogatja egyértelműen a segítségnyújtást, annak ellenére, hogy – mint fogalmazott – a hitel megtagadása kataklizmaként hatna a gazdaságra.

A demokrata Chriss Dodd szenátor, a pénzügyi bizottság elnöke annyit mondott: a gyártóknak továbbra is bizonyítaniuk kell, hogy megváltoztatják működésüket, ha "az amerikai adófizetők dollárjait szeretnék megkapni."

Az autógyártók sorsától közvetlenül függ Michigan állam lakosságának jelentős része, a gyári dolgozóktól a beszállító vállalkozókig. Ha a hitelt nem ítélik meg és az óriások összeomlanak, Michigan sorsa még nehezebbé válik. Márpedig Michigan pedig könnyen bajba kerülhet, hiszen egyes elemzők szerint 2001 óta küszködik a válsággal. A lakosság közel húsz százaléka részesül valamilyen szociális támogatásban, a Rhode Islandi munkanélküliség pedig az Egyesült Államokban a legmagasabb, 9.3 százalékos szintet ér el.

A 2007-es költségvetési megszorítások miatt a lakosoknak magasabb adókat kell fizetniük. A New York Times által megkérdezett helyiek egy része úgy véli: érdemesebb állami segítség nélkül tovább harcolni, mint évekig nyögni a hitelezésből adódó súlyosabb adóterheket.