Hatalmas energiaválság jön, de Brüsszel nem hajlandó az energiaszankciókat feloldani

Az Európai Unió minden lehetőséget mérlegel – beleértve az üzemanyag-racionalizálást és a stratégiai olajtartalékok további felszabadítását is –, miközben egy hosszan elhúzódó energiaválságra készül a közel-keleti háború következményeként – mondta a Financial Timesnak az unió energiaügyi biztosa.

„Ez egy hosszú válság lesz (…) az energiaárak hosszú ideig magasak maradnak” – figyelmeztetett Dan Jorgensen, hozzátéve, hogy

A kulcsfontosságú Hormuzi-szoros majdnem teljes lezárása, valamint a Perzsa-öbölben található infrastruktúrát ért támadások komoly zavarokat okoztak az energiapiacokon, ami az árak meredek emelkedéséhez és hosszú távú ellátási félelmekhez vezetett.

„A retorika, amit használunk, most komolyabb, mint a válság korábbi szakaszában volt – mondta Jorgensen. – Elemzésünk szerint ez egy elhúzódó helyzet lesz, és az országoknak biztosítaniuk kell, hogy rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal.”

Bár az EU „egyelőre nincs ellátásbiztonsági válságban”, Brüsszel már terveket készít a konfliktus „strukturális, hosszú távú hatásainak” kezelésére.

Az uniós figyelmeztetés egy olyan globális energiaársokk közepette hangzott el, amely magasabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést vetít előre. Több kormány már támogatási intézkedéseken dolgozik, sőt egyes országok ismét széntüzelésű erőműveket indítanak be.

Jorgensen hangsúlyozta: az EU „a legrosszabb forgatókönyvekre készül”, még akkor is, ha egyelőre nincs szükség olyan kritikus termékek – például repülőgép-üzemanyag vagy dízel – racionalizálására. „Jobb felkészülni, mint később megbánni” – fogalmazott.

A légitársaságok különösen aggódnak a repülőgépüzemanyag-ellátás miatt.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió enyhítené-e a szabályozást – például az amerikai üzemanyagimport megkönnyítése vagy az etanol arányának növelése érdekében –, Jorgensen azt mondta: „Még nem tartunk ott, hogy módosítsuk a jelenlegi szabályokat.”

Ugyanakkor hozzátette: „Minden lehetőséget vizsgálunk, és minél súlyosabbá válik a helyzet, annál inkább szükség lehet jogalkotási eszközök bevetésére is.”

Az Európai Unió és az Egyesült Államok eltérő szabványokat alkalmaz a repülőgép-üzemanyag esetében: az EU-ban a fagyáspont mínusz 47 Celsius-fok, míg az USA-ban mínusz 40 Celsius-fok.

A biztos azt sem zárta ki, hogy újabb stratégiai készletfelszabadításra kerül sor, „ha a helyzet súlyosbodik”. Az EU-tagállamok nemrég történelmi léptékű olajtartalék-felszabadításban vettek részt az árak csillapítása érdekében.

Jorgensen nem árulta el, pontosan mikor lehet szükség újabb lépésre, de hangsúlyozta: „Komolyan vesszük a helyzetet, és készen állunk cselekedni, ha szükséges.”

„Nyitva kell tartanunk minden lehetőséget, és ha ez valóban hosszú válság lesz, akkor ezekre az eszközökre később is szükség lehet – mondta. – A megfelelő időben és arányosan kell lépnünk.”

A biztos azt is megerősítette, hogy az EU idén nem tervezi az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának megszüntetését. Hozzátette: elfogadható, hogy az EU az Egyesült Államokra és más partnerekre támaszkodjon a többletellátás biztosításában, mivel ezek „a szabadpiacon működnek”.

Korábban Jorgensen arról is beszélt, hogy a tagállamoknak érdemes megfontolniuk a Nemzetközi Energiaügynökség tízpontos javaslatcsomagját, amely többek között 

• a home office elterjesztését, 
• az autópályákon a sebesség csökkentését, 
• a tömegközlekedés használatának ösztönzését 
• és az autómegosztás bővítését tartalmazza.

Jorgensen megerősítette: az Európai Unió továbbra is kitart az orosz gázimport tilalma mellett, amelynek célja az orosz energiafüggőség csökkentése és az Ukrajna elleni háború finanszírozásának visszaszorítása.