A vevő az így megtakarított összeg többszörösét „bukja el” az elszabadult fűtési költségek miatt, miközben akár 60%-ot is spórolhat.A riasztó ütemben dráguló energiaárak mellett kifejezetten rossz lépésnek tűnik, ha az építtetők a szigetelésen spórolnak. Márpedig az emberek pontosan ezt teszik néhány szakember szerint.
A legtöbben megragadtak a 70-es, 80-as évek szintjén – fogalmazott Kecső Zoltán, a Magyar Expandált Polisztirolgyártók Szövetségének (MEPS) elnöke. – Az akkori energiaárak mellett végső soron mindegy volt, hogyan szigetelik a házak külső falait, ezért vagy egyáltalán nem tették meg, vagy 3-4 cm vastag szigetelést raktak rá. Ezt azonban jócskán túlhaladta az idő; ezzel nem, hogy spórolni nem lehet, ez egyenesen pazarlás.
A MEPS szerint egy átlagos lakásnál már a jó homlokzati hőszigeteléssel is akár 60 százalékkal is csökkenthetők a fűtési költségek. A 80-as években nagy számban épült, úgy nevezett B30-as falú épületek esetében ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy 5 cm vastag tetőtéri hőszigetelést alkalmaztak, így egy ilyen lakást 45 ezer kWh energia elhasználásával lehet megfelelően felfűteni.
Ugyanez az épület a mai igények szerint felújítva, 12 cm vastag homlokzati és 25 cm vastag tetőtéri hőszigeteléssel, már 14 ezer kWh/év energiával is beéri. Gyakran fordul elő, hogy az új építésű házak, lakások esetében éppen a hőszigetelésen spórolnak, hogy így csökkentsék a költségeket. Ez azonban csalóka dolog, mert a megspórolt költségek többszörösét kell megfizetni energiadíj formájában.
