BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Von der Leyen közölte, hogy nem indul a harmadik ciklusáért - jó lesz vigyázni, nehogy meglepetés érjen bárkit is

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egyre növekszik az aggodalom az uniós intézményekben az Európai Bizottság elnökének centralizációs törekvései miatt. Éppen ezért érezhette szükségesnek Bjorn Seibert, Ursula von der Leyen kabinetfőnöke jelzni, hogy a bizottság elnöke nem tervezi, hogy 2029 után is a testület élén maradjon. A bejelentés nem, hogy csillapította volna az általalános nyugtalanságot, inkább növekedett a feszültség Brüsszelben.

Ursula von der Leyen nem tervezi, hogy 2029 után is az Európai Bizottság élén maradjon – ezt kabinetfőnöke, Bjoern Seibert egy zártkörű vacsorán közölte magas rangú uniós tisztviselőkkel. A kijelentés célja az volt, hogy csillapítsa azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a bizottságon belül készülő szervezeti átalakítások egy hosszabb távú hatalomkoncentráció részét képezik.

Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

Megindult a bizottsági átszervezés, de vajon ki előtt tisztogatja a pályát von der Leyen?

A bizottság működésének átszervezése egyre nagyobb feszültséget kelt az intézményben. Több vezető tisztviselő attól tart, hogy a reformok tovább erősítenék a központi irányítást, ezért felmerült a kérdés, vajon von der Leyen hosszabb távon is hivatalban kíván-e maradni. Seibert a beszámolók szerint többször is egyértelművé tette, hogy az elnök nem készül harmadik ciklusra, ám hivatalosan az érintett mindeddig ezt nem erősítette meg.

A bizottság szóvivője pedig ennek kapcsán úgy fogalmazott, von der Leyen jelenleg teljes figyelmét a mostani ciklusra, valamint az EU előtt álló kihívásokra fordítja, a 2029-es kérdések megvitatását pedig későbbre hagyja.

Az ügy azért is váltott ki érdeklődést, mert a bizottsági elnökök számára nincs szerződésben rögzített cikluskorlát. 

Korábban egyedül Jacques Delors töltött be három egymást követő mandátumot. A szervezeti reform körüli viták ugyanakkor már túlmutatnak a személyi kérdéseken: egyre több uniós tisztviselő keresi a választ arra, milyen irányt vehet az Európai Bizottság a jövőben.

Fenekstül forgatnák fel az igazgatósági rendszert

Még májusban a Politico a tervezett átalakításokról azt írta, a bizottság azt fontolgatja, hogy egyik legrégebbi részlegét, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot (DG REGIO) jelentősen átszervezi, amely az EU kohéziós politikáján keresztüli kiadásainak közel egyharmadát felügyeli. 

Ugyanakkor nevük elhallgatását kérő források azt is belengették, hogy egyéb más főigazgatóságok átszervezése is tervben lehet, így például 

  • a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságé (DG AGRI), amely a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzeszközeit kezeli; 
  • a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságáé (DG EMPL), amely az Európai Szociális Alapot felügyeli; 
  • a Tengerügyi és Halászati ​​Főigazgatóságáé (DG MARE), amely a halászati ​​finanszírozással foglalkozik; 
  • valamint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságé (DG RTD), amely a Horizon kutatási pénzeszközöket kezeli.

Egy bizottsági tisztviselő a folyamatot von der Leyen „ abszolút centralizációs ” törekvésének részeként írta le, míg egy másik tisztviselő úgy fogalmazott, ez Brüsszel azon terveinek kiterjesztése, amelyek a hosszú távú költségvetés elosztásának megváltoztatását célozzák.

A megszólaltatott tisztviselők rámutattak, a terv az, hogy egyetlen központosított szolgálat kezelje az uniós forrásokat. Egy magas rangú tisztviselő szerint a modell a Covid után létrehozott helyreállítási alap lehet, amelyet a Strukturális Reformtámogatási Főigazgatóság kezel, melyhez a nemzeti kormányok kiadási terveiket nyújtják be, majd a pénzeszközöket a mérföldkövek elérése alapján folyósítják, a felügyelet pedig központosított.

Raffaele Fitto, a Bizottság ügyvezető alelnöke egy korábbi nyilatkozatában egyébként már utalt  az átszervezési tervekre, mondván: „a Regionális Politikai Főigazgatóságon belül mérlegelik egy hatékonyabb szervezet létrehozásának lehetőségét és az ehhez megfelelő modell meghatározását.”

Növekvő aggodalom az uniós intézményekben

A szerkezetátalakítási folyamat tehát halad előre. Ezt bizonyítja az is, hogy a bizottsági intraneten egy erre a célra létrehozott munkacsoportot már létre is hoztak, amelynek feladata megvizsgálni, hogyan lehet „felülvizsgálni a főigazgatóságok struktúráit, és jobban összeegyeztetni azokat a bizottság prioritásaival és a jövőbeli uniós költségvetéssel”.

A felülvizsgálat vezetője Valère Moutarlier, a Belső Piaci, Ipari, Vállalkozási és Kkv-politikai Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Moutarlier és csapata ajánlásait július közepén fogják eljuttatni Catherine Daynek, a bizottság korábbi főtitkárának.

Ugyanakkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság tisztviselői „határozottan érdeklődéssel követték” a DG REGIO esetleges megszüntetéséről szóló jelentéseket. Az aggodalom a Tengerügyi és Halászati ​​Főigazgatóságon belül is növekszik. „Az egyszerűsítés nem vezethet a hatalom túlzott brüsszeli központosításához” – mondta Stéphanie Yon-Courtin, az Európai Parlament halászati ​​bizottságának alelnöke.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.