Az elemzők egyetértenek: még mindig ez jelenti a magyar gazdaság egyik legnagyobb erejét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁprilisban a bruttó átlagkereset 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami mindössze minimális lassulást jelent a márciusi 9,2 százalékos emelkedéshez képest. A bérek növekedése ezzel továbbra is jelentősen meghaladta a 2,1 százalékos inflációt, így a reálbérek érdemben emelkedtek.
A nettó átlagkereset még gyorsabban, 11,2 százalékkal nőtt, ami mögött részben az év eleji adóváltozások állnak. A családi adókedvezmény emelése, valamint a háromgyermekes és a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége ugyanis jelentősen növelte a háztartásoknál maradó jövedelmet.
Az erős forint fékezheti a béremelkedést
A 9 százalékos bruttó béremelkedés továbbra is erősnek számít, különösen úgy, hogy az infláció áprilisban mindössze 2,1 százalék volt – emelte ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ennek eredményeként a bruttó reálkereset 6,8 százalékkal, a nettó reálkereset pedig 8,9 százalékkal emelkedett.
Az elemző rámutatott arra is, hogy az állami szférában gyorsabb volt a bérek emelkedése, mint a versenyszférában: előbbiben 10,7 százalékos, utóbbiban 8,7 százalékos növekedést mért a KSH. Míg azonban a magánszektorban gyorsulás figyelhető meg, addig az állami szférában lassulás látható.
Az egyes ágazatok között jelentős különbségek alakultak ki. A legnagyobb béremelkedést a kiadói tevékenység és műsorszolgáltatás érte el 29,2 százalékkal, míg a bányászatban 22,8 százalékkal nőttek a keresetek. Ezzel szemben
- az egészségügyben csupán 2,8 százalékos volt a növekedés,
- az energiaiparban pedig 1 százalékkal csökkent az átlagkereset.
Regős Gábor szerint a reálbérek emelkedése az év hátralévő részében is erős alapot biztosíthat a fogyasztásnak. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az erős forint visszafoghatja a béremeléseket, mivel az exportáló vállalatok költségei közül lényegében egyedül a bérköltség jelenik meg forintban.
A kkv-k lesznek a bérrobbanás igazi próbája
Az áprilisi adat teljes mértékben beleillik az elmúlt időszak trendjébe – fejtette ki Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az állami szférában az év eleji bérrendezések hatása még mindig erősen érződik. A pedagógusok, az önkormányzati és kormánytisztviselők, a kulturális és szociális szféra dolgozói, valamint az igazságszolgáltatás munkatársai is jelentős béremelést kaptak, miközben az egészségügyben nem történt érdemi bérrendezés.
A versenyszférában a minimálbér és a garantált bérminimum januári, 11, illetve 7 százalékos emelése továbbra is erősen befolyásolja a bérfolyamatokat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság miatt a vállalatok óvatosabbak lettek. Az exportorientált iparban például az átlagosnál lassabban, 8 százalékkal nőttek a keresetek.
Molnár Dániel szerint az idei év egészében még mindig kétszámjegyű béremelkedés jöhet, miközben a reálbérek akár 7 százalékot meghaladó mértékben is nőhetnek.
A következő évek egyik legfontosabb kérdése azonban az lesz, hogy a vállalatok képesek lesznek-e kigazdálkodni a további emeléseket. Az elemző szerint a legnagyobb kihívás a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektor előtt áll, ahol jelentős hatékonyságjavulásra lesz szükség a bérek további emeléséhez.
A multinacionális cégek is magas emelést adtak
A friss kereseti adatok továbbra is kifejezetten kedvező képet festenek a magyar munkaerőpiacról – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Szerinte különösen fontos, hogy nemcsak az átlagbérek, hanem a mediánkeresetek is hasonló ütemben emelkednek. A bruttó mediánkereset 9,1 százalékkal, a nettó mediánkereset 11,1 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a béremelkedés szélesebb társadalmi rétegeket érint.
Az elemző úgy látja, hogy a minimálbér-emelés bértorlódást okozott, elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben, amit a vállalatok további béremelésekkel igyekeztek kezelni.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt két hónap bérstatisztikája különösen fontos, mert a legtöbb multinacionális vállalat tavasszal dönt a béremelésekről. Az eddigi adatok alapján pedig úgy tűnik, hogy ezek a cégek is magas béremelést hajtottak végre. Az ING vezető elemzője szerint a nettó reálbérek 8,9 százalékos növekedése
jelentősen növeli a lakosság elkölthető jövedelmét, ami már az első negyedévben is megjelent a fogyasztás és a kiskereskedelem élénkülésében.
Az ING 2026 egészére 9–10 százalékos átlagos béremelkedést vár. A vállalatok jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, miközben a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiac kínálati oldala tartós nyomás alatt marad – tette hozzá. Emiatt egyelőre nincs jele annak, hogy a bérek emelkedése a közeljövőben érdemben megtörne.
