Szuperhős gúnyát húztak a norvégok, de úgy mentenék Európát olajukkal, ahogy senki nem várta
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Johan Sverdrup mező az Északi-tenger középső részén található Utsira-fennsíkon, egy hatalmas, tenger földtani képződményen helyezkedik el, a Sleipner-mezőktől 65 kilométerre északkeletre. A vízmélység ezen a területen 115 méter. A lelőhelyet 2010-ben fedezték fel, az első fejlesztési ütemre vonatkozó fejlesztési és üzemeltetési tervet pedig 2015-ben hagyták jóvá. Az olajmező azóta nem csak Norvégia, hanem egész Európa számára alapvető fontosságúvá vált, a norvég olajóriás Equinor pedig most fejlesztésének óvatos expanziójával tolná ki a mező élettartamát.
Több százezer hordót ad jelenleg is az olajmező
A napi mintegy 755 ezer hordós termeléssel a Johan Sverdrup Norvégia olajkitermelésének körülbelül egyharmadát adja, és Európa legnagyobb termelő olajmezői közé tartozik. A 2019-es üzembe helyezése óta a norvég olajexport egyik alapjává vált, miközben egyre fontosabb ellátási forrást jelent az európai finomítók számára a 2022-től zajló orosz-ukrán háború nyomán látható energiapiaci fejlemények, elsősorban az orosz olajról való leválás miatt. A mező a becslések szerint 2,7 milliárd hordónyi olajegyenértéket tartalmaz, s mivel a koncessziós társulásban vezető szerelő Equinor a szárazföldről látja el megújuló energiával, széndioxid-kibocsátása a globális átlagnál jóval alacsonyagg.
Az Equinor tájékoztatása szerint a Johan Sverdrup térségében tett új felfedezések megteremtették az alapját az óriási északi-tengeri mező következő, negyedik fejlesztési szakaszának.
Az előzetes becslések mintegy 20 millió hordó kőolajkészletet, illetve körülbelül 30 millió hordó olajegyenértékű erőforrást valószínűsítenek. A termelés várhatóan 2029-ben indulhat meg.
Jan-Thore Bergsagel, norvég olaj- és gázipari szakértő az Oilprice-on azt írja erről, hogy ezek a mennyiségek szerénynek számítanak a Johan Sverdrup teljes mennyiségéhez képest, de a bővítési projekt jelentőségét nem is a kitermelhető többlethordók számában kell mérni.
Európa hátat fordít az orosz olajnak, de az energiára még nagyobb szüksége van
Európa az elmúlt négy év jelentős részét energiarendszerének átalakításával töltötte, miután az orosz energiahordozókról való leválást deklarálta. Bár a közbeszédben a figyelem elsősorban a földgázra irányult ennek kapcsán, a kőolaj továbbra is nélkülözhetetlen
- a közlekedés,
- a finomítás,
- a petrolkémiai ipar és számos ipari tevékenység számára szerte a kontinensen.
Ez különösen annak tükrében érdemel figyelmet, hogy több európai kitermelési térségben folyamatosan csökken az olajtermelés, ami növeli a stabil, nem OPEC-országokból származó ellátási források jelentőségét. Itt lépnek be a képbe a skandináv ország kínálta lehetőségek: Norvégia a kontinens egyik stabil energiaszállítójává vált, és ebben a pozícióban vitathatatlanul a Johan Sverdrup mező a legfontosabb tényező.
A Johan Sverdrup olajmezőről kitermelt mennyiség 80-90 százaléka európai finomítókba kerül, ezért a kontinens számára is fontos, mihez kezdenek a norvégok olajipari koronaékszerükkel.
Ennek ellenére a mező újabb fejlesztési szakasza nem elsősorban arról szól, hogy további 30 millió hordó olajegyenértékkel növelje a piac kínálatát.
Sokkal inkább arról, hogy lassítsa annak a mezőnek a természetes termeléscsökkenését, amely már most is naponta több százezer hordó olajat biztosít.
Az ilyen érett „szupermezők” esetében a termelés fenntartása legalább olyan fontos lehet, mint új erőforrások felfedezése.
A projekt egyúttal arra is rávilágít, hogy a norvég kontinentális talapzaton a jövőbeni termelésnövekedés várhatóan egyre kevésbé új óriásmezők felfedezéséből származik majd, és sokkal inkább a kitermelési arány javításából, a pótfúrásokból, valamint a meglévő infrastruktúrához kapcsolódó új fejlesztésekből. Az üzemeltetők arra összpontosítanak, hogy a már meglévő létesítményekből nagyobb értéket hozzanak ki, meghosszabbítsák a mezők élettartamát, és maximalizálják a már feltárt tárolók kitermelését.
Nem a volumen érdemi növelése, inkább a mező élettartamának kitolása a lényeg
Ebben az értelemben a Johan Sverdrup mostani fejlesztési szakasza a csekély volumen mellett több mint egy újabb mezőfejlesztési projekt. Inkább értékelhető Európa egyik legfontosabb olajforrásának megőrzéseként egy olyan időszakban, amikor az energiabiztonság továbbra is kiemelt helyet foglal el a politikai és gazdasági napirenden.
A korábban közzétett adatok szerint 2025-től a mezőre forintban kifejezve mintegy 1400 millárdot költenek el reálértéken.
Ez a hatalmas beruházási keretösszeg elsősorban a mező harmadik és a bejelentett negyedik fejlesztési fázisát finanszírozza. Ezzel biztosítják az újabb tengeralatti infrastruktúrák kiépítését, valamint a kitermelés magas szinten tartását az elkövetkező évtizedben.
