Cégvilág

Az egészségügy nem csapolható tovább

Vegyesen fogadja a szakma a gyógyító intézmények finanszírozásának megváltoztatását célzó kormányzati tervet. E szerint megszüntetnék a sokat bírált gyógyítási teljesítmény volumen korlátot (tvk), s változna a gyógyszer támogatás.

Székely Tamás egészségügyi miniszter lapunknak úgy fogalmazott: ha a kormány a jövő heti ülésén elfogadja az előterjesztését, minden gyógyítási teljesítményért fizetne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. (OEP) 2004-től a kórházak és szakrendelők a teljesítményeik alapján kapták a járandóságot az OEP-től, ezután az Egészségbiztosítási Alap, idei 743 milliárd forintos összevont gyógyító szakellátó kasszájának kétharmadát fix összegben kapnák, a fönnmaradó százaléknyi összeg pedig úgynevezett lebegőkasszaként működne.

Ez utóbbi szerint minél több beteget látnak el, annál kevesebb lenne az egy betegre eső pénz. A változtatástól azt várja a tárcavezető, hogy megszűnne a kórházak teljesítménynövelő kényszere annál inkább, mivel a tvk megszűnésével egyidejűleg a jelenlegi 146 ezer forintos országos gyógyítási alapdíj összegét növelnék. Ennek mértékét ugyan nem árulta el Székely Tamás, ám szakmai körökből a VGO úgy értesült: az alapdíj 150 ezer forintra nőne.

Ám azt nem rejtette véka alá a miniszter, hogy a járóbeteg szakellátásban az alapdíj emelés (itt pontrendszer szerint számolják a beavatkozások alapdíját, egy pont forint értéke most 1,46 Ft) nagyobb lesz. Ezzel az olcsóbb járóbeteg ellátás felé kívánják terelni a gyógyítást. Ez utóbbinak örül Varga Imre a Medicina2000 szakrendelői szövetség elnöke, aki érdeklődéssel fogadta a tárcavezető tájékoztatóját. Az is jól jön a szakrendelőknek, hogy a betegforgalomtól függetlenül is meglévő költségeik fedezetére biztos alapot ad a fix összegű OEP-finanszírozás.

Ám azt tartaná korrektnek, ha az arányokat pontos kalkulációk alapján állapítanák meg. Nem lenne szerencsés ugyanis ha nőne a betegelőjegyzés, s az sem, ha rosszul járnának azok a doktorok, akik most mellett gyógyítanak, s a betegforgalom százalékában kapják a járandóságot. Ha nem jönne be a számításuk és ezért fölmondanák a munkát, bajban lennének az orvoshiánnyal küszködő szakrendelők.

Azt is hozzátette: a változtatásoknak nem lehet célja, hogy pénzt vonjanak ki az egészségügyből, hiszen az emlegetett 30 milliárdos megszorítás végrehajtása már rövid távon a sokszorosába kerülhet az államnak. Ugyanis beteg emberekkel nem lehet kilábalni a gazdasági válságból. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sem lehet pénzt kivonni az ágazatból, hiszen az intézmények kétharmada most is adóssággal küzd, a további elvonások súlyosan rontanák az ellátás színvonalát. Varga Ferenc korábban lapunknak úgy fogalmazot: megoldás lehetne az intézmények további centralizálása, ám azt az utazások miatt a betegek sínylenék meg.

Ám úgy látja: ha az alapellátásban és a járóbeteg szakellátásban több beteget gyógyítanának meg, úgy csökkenhetne a drágábban működő kórházi gyógykezelések száma.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint sem lehet további megszorításokat végrehajtani az ágazatban, a 30 pénzügyminiszter által kilátásba helyezett milliárd forintos elvonás súlyos gondokat okozhat az ellátásban. Arra is felhívta a figyelmet: nem szabad, hogy a kormány a piacra bízza a további kórházbezárásokat. ugyanis az alulfinanszírozottság miatt már az idén több intézmény kerül csődbe.

Szerinte az új finanszírozással a súlyponti kórházak és az egyetemi klinikák jól járnak, mert nagy a betegforgalmuk, ám a kisebb területi kórházak tönkremehetnek. Ezért azt tartaná célszerűnek, ha a szaktárca a finanszírozás megváltoztatása előtt meghatározná az egyes gyógyító intézmények kompetenciáit:mely kórház milyen feladatra alkalmas, s, azt is megnézné, hogy megvannak-e hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételek. Jelenleg a súlyponti kórházak 40, a területiek 30 százaléka nem felel meg a gyógyítási minimum feltételeknek. Ha "alapozás" nélkül fognak bele a finanszírozási változtatásokba, bekövetkezhet, hogy a betegek kóvályogni fognak a rendszerben – tette hozzá.

Vannak még tartalékok az idei 343 milliárdos gyógyszerkassza kiadásainak mérséklésében is – mondta a Székely Tamás. A vonalkódos vények alkalmazása ugyanis lehetővé teszi annak ellenőrzését: az orvosnak joga volt-e kiemelt tb-támogatással felírni az orvosságot – sorolja a takarékossági elképzeléseket. Van tartalék a biosimiler (biológiai gyógyszerek hasonmásai) orvosságok alkalmazásában is, amelyekkel sok esetben kiválthatók a drága originális biológiai terápiák.

Tervezik azt is, hogy egységesítik az azonos hatóanyagú, de jelenleg eltérő mértékben támogatott orvosságok tb-támogatásának összegét is. Ám a stroke megelőzésére szolgáló orvosságok támogatásának mértékét növelik, s bizonyos szereknél – a gyakori orvoshoz járás csökkentése végett – növelik a felírhatóság időtartamát.

gyógyítás gyógyszer Székely Tamás Varga Ferenc Sinkó Eszter Varga Imre finanszírozás
Kapcsolódó cikkek