BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az egészségügy nem csapolható tovább

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Vegyesen fogadja a szakma a gyógyító intézmények finanszírozásának megváltoztatását célzó kormányzati tervet. E szerint megszüntetnék a sokat bírált gyógyítási teljesítmény volumen korlátot (tvk), s változna a gyógyszer támogatás.

Székely Tamás egészségügyi miniszter lapunknak úgy fogalmazott: ha a kormány a jövő heti ülésén elfogadja az előterjesztését, minden gyógyítási teljesítményért fizetne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. (OEP) 2004-től a kórházak és szakrendelők a teljesítményeik alapján kapták a járandóságot az OEP-től, ezután az Egészségbiztosítási Alap, idei 743 milliárd forintos összevont gyógyító szakellátó kasszájának kétharmadát fix összegben kapnák, a fönnmaradó százaléknyi összeg pedig úgynevezett lebegőkasszaként működne.

Ez utóbbi szerint minél több beteget látnak el, annál kevesebb lenne az egy betegre eső pénz. A változtatástól azt várja a tárcavezető, hogy megszűnne a kórházak teljesítménynövelő kényszere annál inkább, mivel a tvk megszűnésével egyidejűleg a jelenlegi 146 ezer forintos országos gyógyítási alapdíj összegét növelnék. Ennek mértékét ugyan nem árulta el Székely Tamás, ám szakmai körökből a VGO úgy értesült: az alapdíj 150 ezer forintra nőne.

Ám azt nem rejtette véka alá a miniszter, hogy a járóbeteg szakellátásban az alapdíj emelés (itt pontrendszer szerint számolják a beavatkozások alapdíját, egy pont forint értéke most 1,46 Ft) nagyobb lesz. Ezzel az olcsóbb járóbeteg ellátás felé kívánják terelni a gyógyítást. Ez utóbbinak örül Varga Imre a Medicina2000 szakrendelői szövetség elnöke, aki érdeklődéssel fogadta a tárcavezető tájékoztatóját. Az is jól jön a szakrendelőknek, hogy a betegforgalomtól függetlenül is meglévő költségeik fedezetére biztos alapot ad a fix összegű OEP-finanszírozás.

Ám azt tartaná korrektnek, ha az arányokat pontos kalkulációk alapján állapítanák meg. Nem lenne szerencsés ugyanis ha nőne a betegelőjegyzés, s az sem, ha rosszul járnának azok a doktorok, akik most nyugdíj mellett gyógyítanak, s a betegforgalom százalékában kapják a járandóságot. Ha nem jönne be a számításuk és ezért fölmondanák a munkát, bajban lennének az orvoshiánnyal küszködő szakrendelők.

Azt is hozzátette: a változtatásoknak nem lehet célja, hogy pénzt vonjanak ki az egészségügyből, hiszen az emlegetett 30 milliárdos megszorítás végrehajtása már rövid távon a sokszorosába kerülhet az államnak. Ugyanis beteg emberekkel nem lehet kilábalni a gazdasági válságból. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sem lehet pénzt kivonni az ágazatból, hiszen az intézmények kétharmada most is adóssággal küzd, a további elvonások súlyosan rontanák az ellátás színvonalát. Varga Ferenc korábban lapunknak úgy fogalmazot: megoldás lehetne az intézmények további centralizálása, ám azt az utazások miatt a betegek sínylenék meg.

Ám úgy látja: ha az alapellátásban és a járóbeteg szakellátásban több beteget gyógyítanának meg, úgy csökkenhetne a drágábban működő kórházi gyógykezelések száma.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint sem lehet további megszorításokat végrehajtani az ágazatban, a 30 pénzügyminiszter által kilátásba helyezett milliárd forintos elvonás súlyos gondokat okozhat az ellátásban. Arra is felhívta a figyelmet: nem szabad, hogy a kormány a piacra bízza a további kórházbezárásokat. ugyanis az alulfinanszírozottság miatt már az idén több intézmény kerül csődbe.

Szerinte az új finanszírozással a súlyponti kórházak és az egyetemi klinikák jól járnak, mert nagy a betegforgalmuk, ám a kisebb területi kórházak tönkremehetnek. Ezért azt tartaná célszerűnek, ha a szaktárca a finanszírozás megváltoztatása előtt meghatározná az egyes gyógyító intézmények kompetenciáit:mely kórház milyen feladatra alkalmas, s, azt is megnézné, hogy megvannak-e hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételek. Jelenleg a súlyponti kórházak 40, a területiek 30 százaléka nem felel meg a gyógyítási minimum feltételeknek. Ha "alapozás" nélkül fognak bele a finanszírozási változtatásokba, bekövetkezhet, hogy a betegek kóvályogni fognak a rendszerben – tette hozzá.

Vannak még tartalékok az idei 343 milliárdos gyógyszerkassza kiadásainak mérséklésében is – mondta a Székely Tamás. A vonalkódos vények alkalmazása ugyanis lehetővé teszi annak ellenőrzését: az orvosnak joga volt-e kiemelt tb-támogatással felírni az orvosságot – sorolja a takarékossági elképzeléseket. Van tartalék a biosimiler (biológiai gyógyszerek hasonmásai) orvosságok alkalmazásában is, amelyekkel sok esetben kiválthatók a drága originális biológiai terápiák.

Tervezik azt is, hogy egységesítik az azonos hatóanyagú, de jelenleg eltérő mértékben támogatott orvosságok tb-támogatásának összegét is. Ám a stroke megelőzésére szolgáló orvosságok támogatásának mértékét növelik, s bizonyos szereknél – a gyakori orvoshoz járás csökkentése végett – növelik a felírhatóság időtartamát.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.