Sinkó Eszter

A privát szektor mára érdemi és nélkülözhetetlen szereplője lett a magyar egészségügyi ellátórendszernek.

Nem támogatja az összes szakrendelő államosítását a szakállamtitkárság tanácsadó testülete. A szakértők szerint az állami tulajdonlás alig hozna hasznot, ugyanakkor sokkal rugalmatlanabbá, bürokratikusabbá tenné a rendszert, és az európai alapelvekkel is ellentétes lenne.

Sokan lamentálnak az egészségügyben azon, előtte vagy utána vagyunk annak a bizonyos pontnak. Utólag persze könnyebben megítélhető lesz, mikor következett be az a fordulat, amelytől számítva közömbössé vált az ellátórendszerben dolgozók többsége számára, mit gondol a politika az egészségügy gazdaságban, társadalomban betöltött szerepéről, vagy mennyit hajlandó rá közpénzből költeni. Egyszerűen csak elmennek az ágazatból. Tömegesen.

Az utóbbi tíz hónapban a kormánynak nem sikerült megállítania az egészségügy leépülését. Eredmény viszont, hogy hozzáfogtak az ágazat föltérképezéséhez, amit a korábbi politika elmulasztott.

Az elmúlt öt évben négyszeresére nőt a magánorvosokhoz forduló betegek száma, aminek a közellátásban való hosszú várakozás és gyengébb minőségű ellátás az oka. Ennek egyik oka, hogy a rosszul fizetett doktorok magánpraxisokban egészítik ki jövedelmüket.

Romlik a betegellátás minősége, szakértők szerint azonnal intézkednie kell a szaktárcának.

Vegyesen fogadja a szakma a gyógyító intézmények finanszírozásának megváltoztatását célzó kormányzati tervet. E szerint megszüntetnék a sokat bírált gyógyítási teljesítmény volumen korlátot (tvk), s változna a gyógyszer támogatás.

Megcsapolta a Pénzügyminisztérium az Egészségbiztosítási Alapot – állítja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.