A bankot alapító konzorcium célja olyan biomarkerek (jelző molekulák) és módszerek kidolgozása szkizofrén betegeknél, amelyek célja a hatékonyabb, mellékhatásoktól mentesebb gyógyítás.
Nagy László akadémikus, a Debreceni Orvostudományi Egyetem professzora, a projekt szakmai vezetője a VGO-nak elmondta: a szkizofrénia előfordulási gyakorisága Európában - egy 2004-es vizsgálat szerint - 3 millió 687 ezer volt, hazánkban 53 ezer 280. Úgy számolható, hogy 10 ezer beteg közül öt ebben a kórban szenved. A betegség fiatal felnőtt korban kezdődik, hallucinációkkal, téveszmékkel társul, a beteg egyre inkább visszahúzódó.
A szkizofrénia első sikeres gyógykezelése 1952-re tehető, a legújabb irányelvek az úgynevezett atípusos antipszichotikumok alkalmazását javasolják. Mivel azonban az emberek számos tulajdonságban különbözőek, különböző módon hat rájuk a gyógyszer.
A most létrehozott konzorcium egyik feladata lesz olyan modellek kidolgozása, amelyekkel például a mellékhatások mérhetők, majd azok csökkentésének a megoldására fókuszálnak. A projektben alvállalkozókként részt vesz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kórház, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
Németh György, a Richter Gedeon Nyrt. orvostudományi igazgatója elmondta: a cégnek komoly szerepe lesz a biobank létrehozásában. Ezek között említette az infrastruktúra megteremtését, az adat- és mintagyűjtés klinikai kutatói hálózat kiépítését, a biológiai minták elemzését. Molnár Mária Judit, a Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: fontos a hazai neurogenetikai diagnosztika harmonizálása, a diagnosztikai protokollok kidolgozása, valamint a molekuláris ismeretek oktatása a hazai neurológusok, pszichiáterek számára.
A SCHIZOBANK-ban klinikai adatokat (szociális körülmények, iskolázottság, táplálkozás, szenvedélybetegségek, társbetegségek, labor leletek, gyógyszerelés, gyógyszer mellékhatások) és biológiai mintákat gyűjtenek. Ez utóbbiak a DNS mintákat is tartalmazzák. A munkához a tavaly nyáron elfogadott, a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló törvény ad keretet.
A Richter Gedeon Nyrt. és a Debreceni Egyetem már korábban megkezdte az antipszichotikus gyógyszerek mellékhatásaként kialakuló metabolikus szindróma (pl. elhízás) molekurális markereinek azonosítását. A most létrejött biobank a legfontosabb lépés a komplex genomikus-posztgenomikus kutatás korában. Cél a betegségre való hajlamot befolyásoló gének kimutatása, a diagnózis felállítását gyorsító jelzőrendszerek azonosítása és az új terápiás és diagnosztikai lehetőségek fejlesztésének segítése.
