Csata közben - a válság hatásaival küzdenek magyar cégek

Elbocsátott  bankárok sebtében pakolnak irodáikban  - többek között ilyen képeket láthattuk a televíziók képernyőin  a pusztító világválság első napjaiban. Most viszont egyre gyakoribb a bezárt gyárak, az utcára kerülő, reményt vesztett  munkások, alkalmazottak látványa. A pénzügyi válság átterjedt a reálszférára is.

A nemzetközi szervezetek sorra módosítják előrejelzéseiket, mindig egy irányba - lefelé. Magyarország fő gazdasági partnere, Németország GDP-je, ha hihetünk a legújabb becsléseknek, az idén 2,5 százalékkal zsugorodik. Sokáig az volt a tendencia, hogy a magyarországi gazdasági növekedés a németországinak általában a kétszerese volt. Csak találgatni lehet, mi várhat Magyarországra, ha a német gazdasági motor lefagy.

Németországban vállalják a nagyobb deficitet - egyelőre van miből. A vásárlók január végén például szabályosan megrohamozták az autószalonokat, mert az állam 2500 euróival támogatja azokat, akik lecserélik 9 évnél idősebb autójukat.

A hitelezőknek kiszolgáltatott Magyarországon ilyen intézkedésekről álmodni sem lehet: tartani kell a költségvetési fegyelmet, az idén 3 százalék alá kell vinni az államháztartási hiányt. A büdzsét 1 százalékos GDP-zsugorodásra tervezték, az Európai Unió 1,6 százalékos mínuszt jósol, a költségvetés módosítására készülő kormány már  3 százalék körüli értékből indul ki.

A szinte megoldhatatlan dilemma: hogyan kerülhető el a tömeges munkanélküliség, egy még nagyobb méretű recesszió.

A várható elbocsátások méreteiről repkednek a számok, ki 100 ezer, ki 200 ezer, sőt 250 ezer emberről beszél.

Futószalagon készülnek a javaslatok, hogyan lehet kilábolni ebből a helyzetből: adóátcsoportosítás, a szociális rendszer gyökeres reformja, önkormányzati reform. Kérdés, mi valósul meg az elképzelésekből.

A manager magazin válság-összefoglalója öt ágazatot vesz górcső alá, amelyek az átlagosnál is jobban szenvednek a krízis következményeitől. Az ötből három ágazat gondjaiból a Világgazdaság Online is szemezget. Ha nincs hitel és az elbocsátások réme fenyeget, csökkennek az ingatlanberuházások, nem veszünk autót, ritkábban cserélünk drága mobiltelefont, általában kevesebbet vásárolunk. Ezért térünk ki a pénzügyi szektor mellett – ahonnan amúgy a válság kiindult – az autóiparra, a kereskedelemre, az ingatlanszektorra és az elektronikai alkatrészek gyártására. Elbocsátások, átszervezések, gyárbezárások – a körkép nem túl biztató.

A január a legtöbb vállalat számára amúgy is a csökkenő forgalmat vagy a visszaeső termelést jelenti, ez szektoronként más-más okokra vezethető vissza. Előfordul, hogy az átlagosnál 30-40 százalékkal alacsonyabb forgalommal szembesülnek az első hónap során egyes ágazatok, pedig az az átlagosnál több munkanapot tartalmaz. Az idei évkezdet eleve nem ígérkezik jónak a keresletcsökkenés miatt. A szakértők a javulást legkorábban az esztendő második felére várják, de ennél pesszimistább forgatókönyvek is léteznek.

(A teljes összeállítás a februári manager magazinban olvasható.)

Gondban az autóipari beszállítók

A Daimler kitart kecskeméti tervei mellett. Az autógyárak közül az Audit érintette legkevésbé a válság a világon (ez jó Győrnek). Egyetlen lakókocsiüzemünk pedig talpon marad. De a jó híreknek itt vége is szakad.

Nem jókedvükből pihennek otthon sok autógyár munkásai. A forgalom megroppanása miatt a menedzserek egyik fő gondja az eladatlan gépkocsik parkolóterületének a növelése. Ha az üzemek kímélő üzemmódban dolgoznak, az alkatrészgyártóknak is annyi…

A Daimler AG szerencsére kitart magyarországi tervei mellett, és múlt év október végén megkötötték a kormánnyal a szerződést a kecskeméti Mercedes-gyár létesítésének részleteiről.

És az is szerencse, hogy a 270 fős nagyoroszi Knaus Tabbert lakókocsigyár is megmaradhat, miután a holland pénzügyi befektetőcsoport, a HTP elővásárlási szerződést kötött január elején a felszámolás alatt álló német Knaus Tabbert GmbH jelentősebb vagyontárgyaira, köztük a cég egyedül nyereséges magyar leányvállalatára. Igaz, az eredetileg 350, most 270 főt alkalmazó cég akár további 150 alkalmazott elbocsátásra kényszerülhet – jelezte Borka József, a kft. ügyvezető igazgatója.

Néhány hónapja még úgy tűnt, új üzleti stratégiával és tőkeinjekcióval úrrá lehet lenni az autókárpitokat gyártó Eybl Hungária Kft. csődhelyzetén, ennek ellenére a magyar leányvállalatot is magával rántotta az osztrák anyacég pénzügyi gondja. A magyar társaság felszámolási eljárást kezdeményezett maga ellen, de várhatóan megveszi az Eybl német–szlovén vevőjelöltje, így folytathatja beszállításait olyan nagy autógyáraknak, mint a BMW vagy az Audi.

A mintegy száz vállalatot tömörítő Pannon Autóipari Klaszter, a Panac klasztermenedzsere, Kabács Zoltán nemrégiben úgy tájékoztatott, miután a legtöbb európai autógyár visszafogta termelését, a megrendelők szinte naponta változtatják a szerződött mennyiségből a lehívásokat. Így ebben a bizonytalan helyzetben a tagvállalatok megváltak a kölcsönzött alkalmazottaktól, és az alvállalkozásba kiadott egyszerűbb folyamatokat is behozzák a cégbe.

A válságra hivatkozva az alkatrészgyártók sorra hárították el érdeklődésünket, de annyit azért megtudtunk, hogy a Panac-tagok az euró erősödése ellenére is nagyon nehéz első negyedévre számítanak, és több cégnél likviditási gondok várhatók a körbetartozások miatt. Úgyhogy az idén folytatódnak a létszámcsökkentések, és csődök is várhatók.

Sokkot kaptak az alkatrészgyártók

A válság miatt sokan a mobiltelefonon, szórakoztatóelektronikán spórolnak: a szűkülő piac miatt az alkatrészgyártóknak elszállt sok remélt megrendelés. Ezt magyarországi üzemeik is megsínylik.

Pánikszerű elbocsátással reagált néhány hazai elektronikai vállalat arra a felröppent hírre, hogy a gazdasági válság következtében legnagyobb felvásárlójuk, a Nokia csökkenti termelőkapacitását. A leépítési hullám több mint 3000 főt érint, a Nokia azonban továbbra sem jelentett be elbocsátásokat (350 bérelt munkavállalójával ugyan nem hosszabbította meg a szerződést, de főállású munkatársak leépítéséről nem döntött), sem a munkaidő csökkentését. A vállalat központjában azonban még decemberben jelezték, hogy folyó üzleti évének negyedik negyedévben a globális mobilértékesítések 330 millió darab alá eshetnek. A Nokia a pénzügyi zárásra hivatkozva nem közölt vállalati információkat.

Novemberben indult a sokkhullám: a Foxconn Gyártó Kft. bejelentette, hogy komáromi és debreceni üzeméből 1650 embert küld el. A vállalat által akkor kiadott közlemény szerint a Foxconn Komáromban teljesen megszünteti az elektronikai alkatrészek előállítását, ezeket Debrecenben gyártják tovább, azonban az üzleti előrejelzések miatt a cívisváros üzemében foglalkoztatottak csökkentésére is sor került.

Lakáspiac: a tisztulás éve

Az ingatlanpiac minden területén jelentős szelekció várható: a nem megfelelő pénzügyi hátterű fejlesztők kivonulhatnak a piacról, vagy megszűnnek, és hasonló folyamat várható az ingatlanértékesítői oldalon is.

Az ember józan logikával azt gondolná, válság idején csökkennek a lakásárak. Pedig lehet, hogy Magyarországon ennek az ellenkezője történik. A szűkülő kínálat és a drága hitelek miatt feltehetően több pénzért juthatunk majd új lakáshoz, mint eddig. A lanyhuló üzletmenet miatt az irodák iránti kereslet nem növekszik a korábbihoz hasonló ütemben. A nehézségek jókora átrendeződésre vezethetnek az ingatlanszektorban.

Az elmúlt egy-másfél évben néhány spanyol és kisebb izraeli ingatlanfejlesztő kivonult, illetve csökkentette a jelenlétét azzal, hogy eladta lakásprojektjeinek egy részét. Egyesek a nagyobb nyereség reményében keletebbre költöztek, mások a korábban megszerzett jelentős hasznot más, nem ingatlanos befektetési lehetőségek kihasználására fordították, de nem vonultak ki.

A hitelezési szigorítás és a törlesztőrészletek drasztikus növekedése miatt 2009 a tisztulás éve lesz a lakáspiacon. Tovább szűkül a kereslet, és várhatóan módosul annak szerkezete is, megint nő a kisebb alapterületű (olcsóbban elérhető) lakásokat keresők aránya. Emiatt az Otthon Centrum szerint reális annak a lehetősége, hogy az újonnan induló projekteknél a lakásméreteket, illetve a szobaszám szerinti összetételt már a változó vevői igényekre szabják. Gyógyír lehet ugyanakkor, hogy a tőkepiacok gyengélkedése miatt a befektetők egy része az ingatlan felé irányította figyelmét, így az egyrészről csökkenő keresletet a befektetési célú ingatlanvásárlások ellensúlyozhatják.

Ami az árakat illeti, az új építésű ingatlanok esetében a fejlesztők finanszírozási nehézségei, a források drágulása miatt reálisan áremelkedés várható (ennek ténye és mértéke természetesen a beruházó döntésétől függ, s így az értékesítési kényszerben lévő cégek akár csökkenthetik is az áraikat), a használt lakások esetében azonban stagnálásra, esetleg némi árcsökkenésre is számítani lehet.