Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2008-ban megközelítőleg 12 millió új rákos esetet diagnosztizáltak, és valamivel több mint 7 millió halálos áldozatot követelt magának a betegség, 2030-ban akár 20-25 millió új rákos megbetegedést, és körülbelül 13-17 millió halálesetet is regisztrálhatnak majd. Jelenleg a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, míg a méhnyakrák a vezető rákos eredetű halálok a nők körében a szegényebb, kevésbé fejlett országokban.
Világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra ez a szám 20 millióra emelkedhet - állítják a szakértők. A civilizált országokban minden tíz halálesetből négyet szív- és érrendszeri betegség okoz (szívinfarktus, szívritmuszavar, magas vérnyomás, stroke, érelmeszesedés, koszorúér szűkület.), Közép-és Kelet-Európában pedig még a világátlagnál is jelentősen rosszabb a helyzet: ebben a régióban ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek minden második halálesetért felelősek, és évente körülbelül 2 millió áldozatot szednek. A magyarországi halálozások nem térnek el jelentősen az EU-átlagtól, valamivel több, mint a felük tulajdonítható szív- és érrendszeri betegségeknek, ezek közül is a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok. A kardiovaszkuláris rendszert érintő kórok legfőbb kiváltó oka a túlságosan magas koleszterin szint, de a dohányzás, a stressz, a fokozott alkoholfogyasztás, az inaktív életmód és az öröklött tulajdonságok is jelentős kockázati tényezőt jelentenek. Ezek egy része a megfelelő életmód kialakításával megelőzhető lenne, ám a prevenció sajnos még a félelmetes statisztikai adatok tükrében sem kap elég figyelmet.
A traumatikus agysérülés már 2020-ra a világ harmadik legjelentősebb problémájává nőheti ki magát. A traumatikus agysérülést (TBI - traumatic brain injury) fejre mért ütés vagy a koponya sérülése idézi elő, ami megszakítja az agy működését. Tüneteit sok esetben nehéz észrevenni, és könnyű félre diagnosztizálni, hiszen gyakran csak a balesetet követően napokkal, sőt hetekkel később jönnek elő szédülés, rosszullét, eszméletvesztés, lelassuló gondolkodás és akadozó beszéd formájában. A traumatikus agysérülés leginkább az időseket veszélyezteti, hiszen ahogyan az ember öregszik, úgy növekszik az eleséses balesetek kockázata is. A traumatikus agysérülés rendkívül hosszú távon kihathat a beteg mindennapi életére: nem csak a gondolkodást, hanem a mozgást és az érzelmi megnyilvánulásokat is súlyosan befolyásolhatja. Felmérések szerint jelenleg az USA lakosságának 2 százaléka, vagyis több mint 5 millió ember szenved hosszú eszméletvesztést és amnéziát okozó súlyos traumatikus agysérülésben. A 2006-os évben például 700 000 európai lakost érintett ez a betegség, és ennek kezelése mintegy 3 milliárd euróval terhelte meg az éves európai büdzsét. Magyarországon éves szinten körülbelül 32-35 000-en szenvednek traumatikus agysérülést. A WHO szerint, ha nem fektetnek nagyobb hangsúlyt a prevencióra minden egyes országban, akkor 2020-ra a világon a harmadik legsúlyosabb problémát fogja jelenteni a traumatikus agysérülés.
A vezető halálok közül az COPD az egyik, melynek gyakorisága még mindig szignifikánsan nő évről-évre. Európában 2004-ben még csak az ötödik leggyakoribb halálok volt, az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint azonban 2010-re már a negyedik helyre is felkapaszkodhat. Jelenleg a fejlett ipari országokban a felnőtt lakosság 8-10 százalékát érinti, a magyarországi becsült betegszám pedig körülbelül 400-500 ezer főre tehető, ám Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben (közel 3000-en évente). A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik. A COPD nem visszafordítható. Mivel az emberek többsége szinte semmit nem tud a betegségről, általában már csak késői fázisban fordulnak orvoshoz. Kialakulásában a legfontosabb tényező a dohányzás, a COPD-ben szenvedők mintegy 90 százaléka cigarettázik.
Brit és amerikai szakemberek attól tartanak, hogy világméretű járványok törhetnek ki pár évtized múlva. Ezek a betegségek jellemezően ott ütik fel majd a fejüket, ahol az emberek közeli kapcsoltban élnek vagy kerülnek főemlősökkel (Nyugat- és Közép-Afrika leginkább veszélyeztetett terület ilyen szempontból). Ezeken a helyeken módszeresen irtják az erdőket, így az állatok, és az általuk terjesztett kórokozók is közelebb kerülnek az emberekhez. A Brit Királyi Társaság folyóiratában közzétett tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt három évtizedben eredetileg állatok által hordozott betegségek, mint az AIDS, az ebola, vagy a madárinfluenza átterjedtek az emberekre. Úgy vélik, hogy az emberhez genetikailag közelebb álló főemlősök (majmok, gorillák, csimpánzok.) jelenthetik majd a legnagyobb veszélyt, hasonló szervezeti felépítésük és immunreakcióik miatt. Természetesen az emberrel csak távoli rokonságban álló állatfajok is okozhatnak ilyen járványokat, hiszen egyes kórokozók, különösen a vírusok nagyon alkalmazkodóak. Például a jelenleg az ilyen szempontból legveszélyesebbnek ítélt madárinfluenza és Nyugat-Nílus vírus egyaránt madarakban található, míg a Hendra vírust a denevérek hordozzák. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás következményeképpen egyes fertőző betegségek olyan térségekben is megjelennek, ahol eddig nem tűntek fel.
