Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 2008-ban megközelítőleg 12 millió új rákos esetet diagnosztizáltak, és valamivel több mint 7 millió halálos áldozatot követelt magának a betegség, 2030-ban akár 20-25 millió új rákos megbetegedést, és körülbelül 13-17 millió halálesetet is regisztrálhatnak majd. Jelenleg a tüdőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés, míg a méhnyakrák a vezető rákos eredetű halálok a nők körében a szegényebb, kevésbé fejlett országokban.
Világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra ez a szám 20 millióra emelkedhet - állítják a szakértők. A civilizált országokban minden tíz halálesetből négyet szív- és érrendszeri betegség okoz (szívinfarktus, szívritmuszavar, magas vérnyomás, stroke, érelmeszesedés, koszorúér szűkület.), Közép-és Kelet-Európában pedig még a világátlagnál is jelentősen rosszabb a helyzet: ebben a régióban ugyanis a szív- és érrendszeri betegségek minden második halálesetért felelősek, és évente körülbelül 2 millió áldozatot szednek. A magyarországi halálozások nem térnek el jelentősen az EU-átlagtól, valamivel több, mint a felük tulajdonítható szív- és érrendszeri betegségeknek, ezek közül is a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok. A kardiovaszkuláris rendszert érintő kórok legfőbb kiváltó oka a túlságosan magas koleszterin szint, de a dohányzás, a stressz, a fokozott alkoholfogyasztás, az inaktív életmód és az öröklött tulajdonságok is jelentős kockázati tényezőt jelentenek. Ezek egy része a megfelelő életmód kialakításával megelőzhető lenne, ám a prevenció sajnos még a félelmetes statisztikai adatok tükrében sem kap elég figyelmet.
A traumatikus agysérülés már 2020-ra a világ harmadik legjelentősebb problémájává nőheti ki magát. A traumatikus agysérülést (TBI - traumatic brain injury) fejre mért ütés vagy a koponya sérülése idézi elő, ami megszakítja az agy működését. Tüneteit sok esetben nehéz észrevenni, és könnyű félre diagnosztizálni, hiszen gyakran csak a balesetet követően napokkal, sőt hetekkel később jönnek elő szédülés, rosszullét, eszméletvesztés, lelassuló gondolkodás és akadozó beszéd formájában. A traumatikus agysérülés leginkább az időseket veszélyezteti, hiszen ahogyan az ember öregszik, úgy növekszik az eleséses balesetek kockázata is. A traumatikus agysérülés rendkívül hosszú távon kihathat a beteg mindennapi életére: nem csak a gondolkodást, hanem a mozgást és az érzelmi megnyilvánulásokat is súlyosan befolyásolhatja. Felmérések szerint jelenleg az USA lakosságának 2 százaléka, vagyis több mint 5 millió ember szenved hosszú eszméletvesztést és amnéziát okozó súlyos traumatikus agysérülésben. A 2006-os évben például 700 000 európai lakost érintett ez a betegség, és ennek kezelése mintegy 3 milliárd euróval terhelte meg az éves európai büdzsét. Magyarországon éves szinten körülbelül 32-35 000-en szenvednek traumatikus agysérülést. A WHO szerint, ha nem fektetnek nagyobb hangsúlyt a prevencióra minden egyes országban, akkor 2020-ra a világon a harmadik legsúlyosabb problémát fogja jelenteni a traumatikus agysérülés.
A vezető halálok közül az COPD az egyik, melynek gyakorisága még mindig szignifikánsan nő évről-évre. Európában 2004-ben még csak az ötödik leggyakoribb halálok volt, az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint azonban 2010-re már a negyedik helyre is felkapaszkodhat. Jelenleg a fejlett ipari országokban a felnőtt lakosság 8-10 százalékát érinti, a magyarországi becsült betegszám pedig körülbelül 400-500 ezer főre tehető, ám Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben (közel 3000-en évente). A betegség a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik. A COPD nem visszafordítható. Mivel az emberek többsége szinte semmit nem tud a betegségről, általában már csak késői fázisban fordulnak orvoshoz. Kialakulásában a legfontosabb tényező a dohányzás, a COPD-ben szenvedők mintegy 90 százaléka cigarettázik.
Brit és amerikai szakemberek attól tartanak, hogy világméretű járványok törhetnek ki pár évtized múlva. Ezek a betegségek jellemezően ott ütik fel majd a fejüket, ahol az emberek közeli kapcsoltban élnek vagy kerülnek főemlősökkel (Nyugat- és Közép-Afrika leginkább veszélyeztetett terület ilyen szempontból). Ezeken a helyeken módszeresen irtják az erdőket, így az állatok, és az általuk terjesztett kórokozók is közelebb kerülnek az emberekhez. A Brit Királyi Társaság folyóiratában közzétett tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az elmúlt három évtizedben eredetileg állatok által hordozott betegségek, mint az AIDS, az ebola, vagy a madárinfluenza átterjedtek az emberekre. Úgy vélik, hogy az emberhez genetikailag közelebb álló főemlősök (majmok, gorillák, csimpánzok.) jelenthetik majd a legnagyobb veszélyt, hasonló szervezeti felépítésük és immunreakcióik miatt. Természetesen az emberrel csak távoli rokonságban álló állatfajok is okozhatnak ilyen járványokat, hiszen egyes kórokozók, különösen a vírusok nagyon alkalmazkodóak. Például a jelenleg az ilyen szempontból legveszélyesebbnek ítélt madárinfluenza és Nyugat-Nílus vírus egyaránt madarakban található, míg a Hendra vírust a denevérek hordozzák. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás következményeképpen egyes fertőző betegségek olyan térségekben is megjelennek, ahol eddig nem tűntek fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.