A kérdés az, hogy egy létező jogszabály áthágásával létrejövő leválás tekinthető-e utólagosan jogszerűnek. A Főtáv szerint nem - nyilatkozta az InfoRádiónak Balog Róbert, a cég szóvivője azzal kapcsolatban, hogy Békásmegyeren ezernél is több lakás vált már le a távfűtési rendszerről. Balog Róbert kifejtette: a rendszerről leválni csak bizonyos feltételekkel lehet. Olyan környezetbarát fűtési módot kell kiépíteni, ami konkurense a távhőszolgáltatásnak. Ilyen például a megújuló energiára alapozott, elektromos vagy hőszivattyús rendszer - ezeknek ugyanis szinte nincs szennyezőanyag-kibocsátásuk, azaz legalább annyira környezetkímélőek, mint a távfűtés.
Marton Tamás, az 1080 békásmegyeri lakás leválását kivitelező mérnökiroda vezetője szerint azonban jogszerű volt a lépés. A távhőszolgáltató és a lakások közötti közüzemi szerződés úgy fogalmaz, hogy azt harminc napos határidővel fel lehet mondani. Aszerint a fővárosi rendelet szerint, amire a Főtáv hivatkozik, egy társasház csak úgy válhat le a távhőszolgáltatás rendszeréről, ha kibocsátás nélküli az új fűtési rendszer. Csakhogy a környezetvédelmi törvény fölsorolja, hogy a fűtési rendszereknek milyen kibocsátási értékek alatt kell maradniuk. A rendelet viszont nem írhatja felül a törvényt - fejtette ki az InfoRádiónak.
Másik probléma, hogyha viszonylag sok háztartás leválik a távhőszolgáltatásról, akkor akár össze is omolhat a rendszer, tönkremehet a szolgáltató, és azt közpénzből kell talpra állítani, valamint a fűtés nélkül maradó lakásokat is közpénzből kell ellátni - vázolta a Főtáv szóvivője. Az önkormányzatok erre is gondolnak, amikor a környezetvédelmi megfontolások mellett emiatt is a rendszer keretében próbálják tartani a fogyasztókat.
