Az ügy felperesét, egy benzinkút tulajdonosát, a fogyasztóvédelmi felügyelőség bírságolta meg, mert megállapítása szerint a töltőállomás területén üzemelő shopban törvényellenes dohányreklámozás folyt. A cigarettás pultok fölött ugyanis dohányhirdetést találtak. Az érdekelt vitatta a bírság jogosságát. Állította, hogy magatartása jogszerű volt, a reklámozás közvetlenül az eladás helyén és nem az üzlethelyiségen kívül történt, továbbá nem önmagában egy márkanevet jelenített meg, hanem a termék egyéb tulajdonságait és fontos vonásait is bemutatta.
A közzétett feliratok egyértelműen az áru jellemzőinek minősülnek, hiszen valamennyi dohánygyár színekkel jelzi, hogy a cigaretta mennyire erős, illetve gyenge, azaz mennyi kátrányt tartalmaz – érvelt a cég a bíróság előtt. Keresetét azonban elutasította az igazságszolgáltató fórum. Hivatkozott a törvényre, miszerint tilos a dohányáru reklámja.
Ezalól kivétel lehet az eladás helyén való bemutatás és árfeltüntetés, ami csak akkor jogszerű, ha a két feltételt együttesen jelenítik meg. A bíróság megítélése szerint azonban a reklámozott dohánytermékeket megkülönböztető Gold, Silver, Blue feliratok semmiféle információt nem adtak az áruk minőségére, összetételére, tulajdonságaira vonatkozóan. Így a kihelyezett tábla nem tekinthető árubemutatásnak.
A felperes az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Kitartott a mellett, hogy eljárása nem sértett jogszabályt. Úgy vélekedett: a reklámtilalom alóli mentességet a törvény akkor is biztosítja, ha a megkövetelt két feltételt külön-külön alkalmazzák. Az LB rámutatott: 2002. január 1-jétől a dohányáruk reklámozása teljes körűen tilos.
