Mert a német gazdaságirányítás felismerte, hogy a fotovoltaikus napelemgyárak jelentős számú munkaerőt tudnak foglalkoztatni, valamint a kapcsolódó kutatással és fejlesztéssel a német gyártók olyan technológiai know-how-ra tesznek szert, mellyel később a harmadik világ egyik jelentős napelem-beszállítói lehetnek.
Nemzetgazdasági szempontból a szél- és napenergiához képest teljesen eltérnek azok az energiafajták, amelyeknek a hőtermelő képességük az elsődleges. Ilyen energiahordozók a biomassza és a biogáz. Mindkettő mezőgazdasági és erdészeti termeléshez kapcsolódik. Előállításuk jelentős munkaerőt tud lekötni a termelésben, a szállításban és a feldolgozásban egyaránt. Emiatt ezeknek inkább a vidékfejlesztésre gyakorolt hatása a jelentős, mint az energiamixben betöltött szerepük.
Ezzel együtt hőenergia-termelő képességük miatt képesek arra, hogy a közintézményeknek alternatívát kínáljanak a földgáztüzeléssel szemben. Ne feledjük, hogy az a megújuló erőforrások elterjedését nemcsak energetikai, hanem sokkal inkább CO2-kibocsátás-csökkentési szempontokkal indokolja. Ez viszont közismerten politikai célkitűzés, hiszen az EU a világ összes CO2-kibocsátásának még a 15 százalékát sem éri el, viszont mint fejlett világnak demonstrálnia kell, hogy az üvegházhatású gázok csökkentésében is az élen jár.
Magyarországon sem az energetikát kellene elsősorban felismerni a megújuló erőforrások alkalmazása mögött, hanem a hosszú távú foglalkoztatási, vidékfejlesztési és technológia szempontokat kellene sokkal inkább mérlegelni.
