Egy járható út: a csődeljárás

Feltűnően megugrott az év első negyedében a csődeljárás alá került cégek száma. Az Opten Informatikai Kft. adatai szerint április 8-ig 13 vállalkozás nyújtott be csődeljárás iránti kérelmet a megyei bíróságokhoz. Ez a szám – bár még mindig töredéke csupán az összes felszámolási és végelszámolási eljárásnak – azért meglepő, mert korábban egy egész évben sem volt 15-20 hasonló esetnél több. A Nyugat-Európában sokkal elterjedtebb csődeljárás lehetőséget teremt az adósságot felhalmozó cég számára, hogy tárgyalások útján rendezze helyzetét a hitelezőivel. Az eljárás az átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásnak védelmet nyújt a felszámolás ellen, melyet a hitelezői kezdeményezhetnek a fizetésképtelenség esetén. A bajba jutott cég tulajdonosai a csődeljárás keretében tehát az állam felügyelete mellett kísérelhetik megmenteni vállalkozásukat.

Récsényi Attila, az Opten Kft. vezető jogtanácsosa lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a csődeljárás sikeressége nemzetgazdasági szempontból is fontos, hiszen sok vállalkozás pillanatnyi fizetésképtelensége ellenére az eljárás során újra értéktermelővé válhat, így amennyiben sikerül megállapodni a hitelezőkkel, és a cég megkapja a „csődvédelmet”, vagyis a fizetési haladékot, nemcsak a tartozásait tudja átütemezés után kiegyenlíteni majd, hanem megtarthatja a munkavállalóit, ügyfeleit. 2006 és 2009 áprilisa között összesen 64 cég került csődeljárás alá. Bár ezen vállalatok a legkülönfélébb iparágakhoz tartoznak, az élelmiszer-ipari és építőipari cégek feltűnően nagy arányban vannak jelen köztük. Az összes cég csaknem egyharmada a csődeljárás segítségével képes volt átvészelni a nehéz időszakot, ezek jelenleg is működnek. A csődvédelmet kérő vállalatok fele azonban felszámolás alatt van, vagy már meg is szűnt.

Ahhoz, hogy egy cég fizetési haladékot kapjon, tárgyalás útján hitelezőinek egyetértését is meg kell szereznie. Ennek hiányában ugyanis a bíróság nem hozza meg a csődvédelemről szóló végzését. Ézsiás Tünde, az Opten Kft. céginformációs vezetője szerint épp ez lehet az oka

a Nyugat-Európához hasonlítva csekély számú csődvédelmi esetnek. Magyarországon ugyanis a hitelezők jóval türelmetlenebbek és bizalmatlanabbak az adósaikkal szemben, és kevésbé hajlanak az egyezségekre. Emellett a kudarctól félve a cégvezetők is problémamentesebbnek vélik a hitelezők által kezdeményezett felszámolást, mint a közös érdekeket figyelembe vevő tárgyalásos megoldásokat. A gazdasági válság hatására azonban egyre többen gondolják azt, hogy átmeneti nehézségeik ellenére vállalkozásuk hosszú távon képes fennmaradni. Ez tükröződik az első negyedéves adatokban is.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Zsiga László, a Felszámolók Országos Egyesületének szakmai bizottsági elnöke is. Szerinte a bajba jutott cég rendkívül kiszolgáltatottá válik, ha csődeljárásra kényszerül, mert ezzel feltárja lapjait, „közhírré teszi”, hogy likviditási gondokkal küszködik, és mielőtt még védelmet kapna, a hitelezők már ki is forgatják vagyonából. A jelenlegi szabályozás szerint a védelmet kérőnek harminc napja van arra, hogy megnyerje a hitelezőket, és támogassák a fizetési moratóriumot. Ehhez a lejárt követelések jogosultjainak a felétől és a nem lejárt tartozások jogosultjainak negyedétől kell igenlő szavazatot kapnia.

Rendszerint itt el is úszik az újrakezdés reménye: a hitelezők nem állnak az adós mellé, ragaszkodnak követeléseik teljesítéséhez, a bankok szinte nyomban benyújtják az inkasszót. Így a csődeljárás következő menetére, a kilencvennapos fizetési moratóriumra és ezalatt az üzleti terv, illetve az egyezségi javaslat kidolgozására már nem is kerül sor. Az adós tehát nem kap kifutási lehetőséget, így legtöbbjük meg sem próbálja. Komoly termelési kultúrák vesznek el a nagyfokú hitelezői bizalmatlanság miatt – mondta Zsiga László.

Az Ajka Kristály Üvegipari Kft. a múlt héten kért csődvédelmet a Veszprém Megyei Bíróságtól. A vállalatot már az első pillanatban súlyosan érintette a gazdasági válság, hiszen 90 százalékban exportra termel. Legnagyobb piaca az Egyesült Államok, ahol az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a megrendelések. Ennek következtében a cég – bár nem „vészes”, de – jelentős adósságállományt halmozott fel – mondta Katzer Zoltán ügyvezető igazgató. Elmondása szerint az elmúlt hetekben az amerikai piacon jelentősen javult az érdeklődés a cég termékei iránt, ami okot ad a bizakodásra, hogy hamarosan eleget tudnak tenni fizetési kötelezettségeiknek, és fennmaradhat mintegy 300 munkahely.

A társaság 120 napra kérte a fizetési moratóriumot, ezen időszak alatt lehetőségük van egyezségre jutni a hitelezőkkel a fizetési haladékok és határidők tekintetében, illetve védelmet jelent a felszámolás kezdeményezése ellen. Arról, hogy megkapja-e a védelmet a vállalat, a hitelezők közgyűlése dönt, és a döntést a bíróság hagyja jóvá. A csődvédelem ideje alatt a cég zavartalanul működik, egy a bíróság által kijelölt csődgondnok gazdasági felügyelete mellett. Katzer Zoltán bízik a csődvédelem sikerében. „Az amerikai piacon olyan elmozdulásokat tapasztalunk, amelyek arra mutatnak, hogy a következő hónapokban teljes kapacitással termelhetünk tovább.” A vállalat ugyanígy a francia és olasz piacokon is fellendülést vár. „A gazdasági indokon túl még egy nagy érv szól a vállalat megmentése mellett. A 130 éves szakmai tradícióval rendelkező Ajka Kristály a világpiacon a legnevesebb vállalatok – elsősorban divatcégek – beszállítója. Ezt a hungarikumot pedig nem szabad veszni hagyni” – idézte a napokban Ajkára látogató szociális és munkaügyi miniszter szavait az ügyvezető.

A társaság 2008-ban 1,8 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 400 millió forint közvetlen veszteséget halmozott fel. Az adósságállománya jelenleg meghaladja a 226 millió forintot. A vállalat legnagyobb hitelezője az E.On 132 millió forintos követeléssel, míg az APEH-nek 94 millióval tartozik.

Az építőanyagokat gyártó szekszárdi székhelyű Mirold Zrt. több száz millió forintos adósságot halmozott fel 2008-ban, miután számos megrendelője nem fizetett. A cég január 8-án nyújtotta be csődeljárási kérelmét, és az ezt követő tárgyalásokon 25 hitelezőjéből 18 megadta számára egyetértését a fizetési haladékhoz. Ha a csődegyezség nem született volna meg, a cég mintegy 600 milliós vagyonát biztosan felszámolják. Völgyi József vezérigazgató reményei szerint a csődvédelem lehetőséget teremt a vállalat és ezzel 40 munkahely megmentésére is, amennyiben a moratórium ideje alatt sikerül megegyezni a hitelezőivel.

A HospInvest Zrt. az április 3-i közgyűlésén jelentette be, hogy csődvédelmet kér a Fővárosi Bíróságon mind a cég, mind a kórházaik, mind a leányvállalataik részére. Kollányi Gábor, a cég elnöke akkori nyilatkozata szerint ez az egyetlen jogszabályi

lehetőségük maradt az egészségügyi ellátás folyamatos fenntartására.

A csődeljárásról szóló törvény értelmében a hitelezőiket április 29-ére hívták össze tárgyalni. Ha itt nem születik megállapodás, elkezdődhet a cég felszámolása. Információink szerint egyébként közel 900 hitelezőről és összesen kétmilliárd forintnyi tartozásról van szó. Kollányi Gábor elmondása szerint partnereik túlnyomó részében megvan az együttműködési hajlandóság, többen írásban is kinyilvánították, hogy nem kívánnak felszámolási eljárást indítani a cég ellen. Ha fizetési haladékot kap a HospInvest a tárgyaláson, egy 60 napos moratórium alatt programot kell kidolgoznia anyagi helyzetének stabilizálására és fizetőképességének helyreállítására, és további tárgyalásokat folytatnia a tartozások átütemezéséről. Jól haladnak a megbeszélések a három cégére március végén csődvédelmet kért Csiki-Bege autó-, teherautó-kereskedő és ingatlanfejlesztő csoportnál is. A társaság a CIB Leasingtől és az MKB Euroleasingtől 5,5 mil-

liárdos hitelt vett fel, a lakóparknál hárommilliárd forint a fel nem használt hitelkeret. Csiki-Bege Lajos tulajdonos, ügyvezető lapunknak azt mondta: a múlt héten megállapodtak a főbb hitelezőkkel, hogy egy független cég auditja után véglegesítik a csoport reorganizációját, így 30 napon belül végső egyezségre juthatnak a hitelekről, s ha ez megtörténik, nem kerül sor a felszámolásra. A vállalt autóátadások folyamatosan zajlanak, a hitelek fedezeteként egyébként az autók és az ingatlanok is ott vannak. Az elmúlt hetekben szinte minden pénzügyi forrásukat blokkolták, inkasszó és banki garancia lehívása is sújtotta a csoportot.

A leendő rendelkezések révén nagyobb lesz a megegyezés lehetősége, megnyílhat az út-reorganizációhoz. A felszámolók azt remélik, sokkal több cég menekül meg a felszámolástól, mint ma. Az új szabályozás ugyanakkor felgyorsítja a valóban menthetetlen vállalkozások kiiktatását a gazdasági forgalomból.

A leendő rendelkezések révén nagyobb lesz a megegyezés lehetősége, megnyílhat az út-reorganizációhoz. A felszámolók azt remélik, sokkal több cég menekül meg a felszámolástól, mint ma. Az új szabályozás ugyanakkor felgyorsítja a valóban menthetetlen vállalkozások kiiktatását a gazdasági forgalomból. Sorstársak Európában és Amerikában A közelmúltban külföldön is több nagyvállalatnál felmerült a csődvédelemkérés lehetősége (kényszere): van, aki még fontolgatja, van, aki már kérte, és van, aki már meg is kapta azt. Így márciusban csődvédelmet kapott a magyarországi ingatlanpiacon is érdekelt, luxemburgi bejegyzésű Orco Property Group.

A Sun-Times Media Group amerikai médiacsoport, a Chicago Sun tulajdonosa ugyanebben a hónapban kérte a védelmet.

A General Motorsnak (GM) egyelőre csak javasolják, hogy június elsejéig kérjen csődvédelmet, de maga az amerikai pénzügyminisztérium sürgeti ezt a lépést.

A GM leányvállalata, a svéd Saab autógyár, valamint a Győrben is üzemet működtető német modellvasút- és játékgyár, a Märklin februárban kért csődvédelmet.

Az Infineon tulajdonában lévő német csipgyártó cég, a Qimonda AG januárban tette ugyanezt. A második legnagyobb amerikai bevásárlóközpont, a General Growth Properties tulajdonosa pedig tegnap kért védelmet hitelezőivel szemben. -->