Kevesebb és drágább a papír

Bár január óta az európai átlagnál jóval nagyobb mértékben esett a papír iránti kereslet Magyarországon, mégsem csökkennek az árak a forint gyenge árfolyama miatt: a hazai papírigény szinte 100 százalékát ugyanis importból fedezik. A becslések szerint a magyarországi nyomdaipar teljesítménye a többéves emelkedés után a kereslethez igazodva 20 százalékkal csökken 2009-ben.

Többéves stabilitás után 2008-ban növekedett a papír-karton alapanyagok világpiaci ára, az anyag típusától függően 5–15 százalékkal. Ennek oka elsősorban az energiaárak emelkedése, az általános infláció és a papírgyárak jövedelmezőségének romlása volt. A gazdasági világválság hatására bekövetkezett fogyasztáscsökkenés, a marketingcélokra fordított kiadások esése, az autóipari termelés zuhanása több mint 20 százalékos igénycsökkenést eredményezett a hazai papírpiacon; ugyanez az unióban alig 5 százalék körül alakult. A szakemberek szerint az átlagnál jóval nagyobb csökkenés a gazdaság gyenge teljesítményével magyarázható.

Január óta 5 százalékkal, 900 euróra emelkedett a papír tonnánkénti ára – tudtuk meg Pusztai Józseftől, a papír-nagykereskedelemmel és -gyártással foglalkozó, piacvezető Antalis Hungary Kft. ügyvezető igazgatójától. Ez forintalapon 20-30 százalékos növekedést jelent, hiszen a tavaly nyári 250 forintos euró után az év eleje óta körülbelül 300 forintot kérnek a közösségi valutáért. A kiskereskedelmi nyomdai papír kilójáért jelenleg 270 forintot kell fizetni. Ha nem lesz jelentős forinterősödés, az ügyvezető nem számít a papír árának csökkenésére.

Fábián Endre, az STI Petőfi Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette, korábban a papír iránti kereslet évről évre 5 százalékot emelkedett. Ez a tendencia volt megfigyelhető a nyomtatott kommunikáció céljára szolgáló termékeknél – elsősorban a kereskedelmi, reklámnyomtatványok szaporodásának köszönhetően –, mind pedig a csomagolási, illetve a higiéniai célú papíroknál. Ezt a fokozódó igényt a gyártók elsősorban hatékonyságnöveléssel érték el, az elmúlt években jelentős új papír-, illetve kartongyártó gépeket nem állítottak be Európában, inkább kapacitásnövelő beruházásokat hajtottak végre a gyártók. Jelentősebb új invesztíciók inkább a Távol-Keleten voltak, ahol megnőtt a gyártókapacitás, és ez jelentős hatással volt az európai piacra is – tette hozzá.

A válság hatására azonban ez a növekedés leállt, sőt megfordult: Pusztai József elmondása szerint 2009 első negyedében 21,5 százalékkal esett a papír iránti igény Magyarországon. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a cégek jelentősen visszafogták marketingkiadásaikat, amely jelentős szeletet képviselt a hazai papírfelhasználásban. Másrészt a fogyasztás csökkenésével esett a csomagolóanyagok iránti igény. Az autóipar mélyrepülése megrengette a csomagolóanyag-gyártást is, hiszen az ágazat nagy felvásárlójának számít. Ebben a szegmensben 20 százalékos esést tapasztalunk – hangsúlyozta.

Az egészségügyipapír-gyártást sem kíméli a válság: a napokban kezdődött meg a lábatlani Piszke Papír Zrt. felszámolása, a Forest-Papír pedig januárban jelentette be, hogy elhalasztja hárommilliárd forintos beruházását a nyergesújfalui ipari parkban.

Néhány hitelező próbál az átlagosnál hosszabb, 80–120 napos fizetési határidőt adni vásárlóinak. Ám még így is nagy az esélye annak, hogy év végére a papíriparban foglalkoztatottak száma 14-15 ezerre apad

Néhány hitelező próbál az átlagosnál hosszabb, 80–120 napos fizetési határidőt adni vásárlóinak. Ám még így is nagy az esélye annak, hogy év végére a papíriparban foglalkoztatottak száma 14-15 ezerre apad Bővítés Júliusban indul meg a termelés a Prinzhorn csoporthoz tartozó Hamburger Hungária Kft. dunaújvárosi papírgyárában.

A mintegy 50 milliárd forintos beruházással megépülő üzemben évente 350 ezer tonna csomagolóanyagot gyártanak majd, a tulajdonos 50 milliárd forint árbevétellel számol évente.-->