Német vezér a Malév élén
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKét éven belül immár a harmadik külföldi vezető került a Malév élére azzal, hogy az igazgatóság – a finanszírozást átvevő orosz Vnyesekonombank kifejezett kérésére – a hét közepén a negyvenéves német Martin Gausst nevezte ki vezérigazgatónak. Egyelőre nem ismertek az új vezető elképzelései, az üzleti terven most is dolgoznak, de kevéssé valószínű, hogy nem „kellő súllyal” veszik figyelembe az Aeroflot érdekeit. Az orosz légitársaságot jelölték ki szakmai partnernek, de nem tudni, hogy ez pontosan mit takar, és az Aeroflotnál sem nyilatkoztak erről.
A kinevezésről szóló közleményben azt idézték Gausstól, hogy új irányt akar megvalósítani. Arra is hivatkozott, hogy a múltban több légitársaságot sikerrel vezetett át a válságos időszakokon. Ám leszögezte: „Ahhoz, hogy ez most is sikerüljön, jelentős átalakításra és fordulatra van szükség. Teljes erőmmel azon fogok dolgozni, hogy a Malév erős légitársaságként újra Magyarország elismert nagykövete lehessen.”
Az új vezető kinevezése előtt a Malév közölte: olyan embert keresnek, akinek széles körű tapasztalatai vannak az európai légiiparban. Végül Gauss személyében találták meg ezt az embert. Az új főnök 1992-ben, pilótaként kezdte pályafutását az akkor alapított Deutsche BA (dba) nevű regionális légitársaságnál, s ott 1995 óta fokozatosan menedzsmentfeladatokat is magára vállalt. Három évig vezette (10 százalékban birtokolta is) az eleinte a Malévnál kisebb, 2006-ra azzal megegyező méretűvé vált céget. Az első év végére elérte, hogy a dba története során először nyereséges lett (1-2 millió euró). Mégis hullámzó volt a teljesítmény; erre utal, hogy hivatali ideje alatt, 2006 februárjában megvették a versenytárs LTU 60 százalékát, de augusztusban már maga a dba lett felvásárlási célpont: az Air Berlin a cég részvényeinek 100 százalékát söpörte be. Gauss hónapokig dolgozott az integráción, majd távozott.
Az üzleti utasokra specializálódott, elsősorban Németországon belüli járatokat üzemeltető dba tavaly november végén – tehát Gauss kilépése után 16 hónappal – beszüntette működését. Az Air Berlin költségmegtakarítási okokból döntött a légitársaság leállítása mellett, ez akkor már összesen csak 120 pilótát és 175 légikísérőt érintett. A német szakember később a saarbrückeni székhelyű Cirrus Airlinest vezette.
Martin Gauss feladata legalább olyan nehéz, mint közvetlen elődeié volt. A Malév egy folyamatosan veszteséges cég; flottája megújult ugyan, de – az átszervezések ellenére – még mindig nem üzemel elég hatékonyan. A délkelet-európai térségben stabil piaci pozíciókat szerzett, ám az elődök nem döntötték el, hogy milyen stratégiát folytassanak: mindig a hagyományos és a diszkont üzleti modell között lavíroztak, nehezítve két veszteséges hoszszú távú járattal, amelyet aztán megszüntettek.
A szervezet átalakításának folytatása biztosan fontos elem lesz az üzleti tervben, efelől Gauss sem hagyott kétséget. Költő Magdolna, a Malévet formailag birtokló AirBridge Zrt. többségi (51 százalékos) tulajdonosa ez év februárjában úgy nyilatkozott lapunknak, hogy még mindig nem elég áramvonalas a vállalat. A Lurdy Házban lévő központnál ez legalább két részleg kiszervezését jelenti – fejtette ki akkor. Nagy kérdés, hogy miként válaszol a Malév a visszaeső keresletre, illetve arra, hogy az utasok egy része átpártol az olcsóbb jegyekkel operáló diszkontcégekhez. MN


