Ám az biztosra vehető: ha a táppénz alapjául szolgáló összegnek az eddigi 70 százalék helyett csupán a 60 százalékát kapják meg a keresőképtelenek, akár 10 százalék is lehet a spórolás. S ekkor még nem számoltunk a további két formálódó intézkedéssel. Egyrészt azzal, hogy a két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a mostani 60-ról 50 százalékra mérséklik a táppénzt, illetve, hogy bizonyos jövedelmek felett maximálják a kifizethető összeget. Az idei költségvetési irányzat – amely a tervezett intézkedés hatását még nem tartalmazza – 102,8 milliárd forint.
Megtakarítás egyébként már tavaly is volt: az előzetes adatok szerint négymilliárd forintot spórolt meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a 106,8 milliárdos költségvetési előirányzatból. Ebben közrejátszott az is, hogy sokan a munkájuk elvesztésétől való félelem miatt valóban csak nagyon indokolt esetben mentek betegállományba, a gazdasági válság hatását pedig még nem lehet érzékelni. Az idei első negyedéves kifizetés 27,7 milliárd forint volt, ez nem kiugróan magas.
A táppénzkassza takarékoskodása évekkel ezelőtt megkezdődött. A szabályok 2007-es szigorítása mellett szerepe volt ebben a keresőképtelenséget ellenőrző 276, úgynevezett felülvéleményező orvosnak is. Ők tavaly 960 ezer esetben vizsgálták meg a betegállományban lévőket, s 46 ezer esetben nyilvánították keresőképessé a táppénzen lévőt. A munkáltatók 1295 alkalommal kezdeményezték a betegállományban lévő dolgozóik felülvizsgálatát, ezért – 2007 decembere óta – személyenként 15 800 forint eljárási díjat kell fizetniük.
A hatályos jogszabályok szerint egyébként a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára naptári évenként betegszabadság jár, ezt a munkáltató fizeti, s ez az összeg adó- és járulékköteles. Erre a juttatásra azok az alkalmazottak jogosultak, akiknek a munkaviszonya a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik. Nem jogosult rá a bedolgozó, az egyéni vállalkozó, a segítő családtag, a társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), a megbízás alapján munkát végző, a szakmunkástanuló, a munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált ember. Akkor jogosult betegszabadság után táppénzre a beteg, ha a megbetegedését megelőzően biztosítási jogviszonya volt, és fizetett egészségbiztosítási járulékot.
Mikor, hogyan jár a táppénz?
A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át folyósítható. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.Aki a biztosítotti jogviszony megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné, legfeljebb 45 napig kaphat táppénzt. Orvosszakmai vélemény alapján ez 45 nappal méltányosságból meghosszabbítható.
A táppénz minden naptári napra fizetendő, ideértve a szabad-, a heti pihenő- és a munkaszüneti napot is.
A táppénz alapját a rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagának együttes összege képezi. Mértéke jelenleg a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka abban az esetben, ha a biztosítás két éve folyamatosan fennáll. Ennél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a táppénz 60 százalék. Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás esetén a táppénz összege ugyancsak 60 százalék. Ha a betegnek a keresőképtelenség bekövetkeztekor még nincs meg a két év folyamatos biztosítási jogviszonya, de azt a táppénz folyósításának ideje alatt eléri, attól az időponttól már a 70 százalékos táppénzre jogosult.
Aki a biztosítotti jogviszony megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné, legfeljebb 45 napig kaphat táppénzt. Orvosszakmai vélemény alapján ez 45 nappal méltányosságból meghosszabbítható.
A táppénz minden naptári napra fizetendő, ideértve a szabad-, a heti pihenő- és a munkaszüneti napot is. -->
