Az elbocsátás elkerülhető

Végső elkeseredettségében a hazai cégek jelentős része elbocsátásokkal, csoportos létszámleépítésekkel reagál a válságra – derül ki a Deloitte legfrissebb tanulmányából. Holott a munkajog – még ha némiképp korlátozottan is – számos lehetőséget kínál a foglalkoztatásból eredő költségek csökkentésére.

Keveseknek jut eszébe pél-dául az, hogy az éves rendes szabadságok átütemezésével rugalmasabban tudnak reagálni a piac igényeire. Mint ismert, az éves alapszabadság háromnegyed részének időzítéséről, illetve a pótszabadságok időpontjáról a munka törvénykönyve szerint a munkáltató rendelkezik. Így ha a megrendelések visszaesése előreláthatólag csak időszakos jellegű, a munkáltató erre az időszakra csoportosíthatja át a szabadságok kiadását. Még nagyobb a mozgásterük azoknak a cégeknek, amelyek a munkahelyek megőrzésének érdekében írásban állapodnak meg munkavállalóikkal arról, hogy a rendes szabadságokat akár több hónapon keresztül, részletekben is kiadhatják. Ez azt jelenti, hogy négynapos, vagy akár annál rövidebb munkahetet is bevezethetnek a cégnél.

Pánikolás helyett további lehetőséget nyújthat a különböző foglalkoztatási formák bevezetése. A részmunkaidős foglalkoztatással például viszonylag költséghatékonyan biztosíthatja a vállalkozás a szükséges munkaerőt, míg munkaerő-kölcsönzéssel a cégek válláról lekerül a folyamatos foglalkoztatás kockázata és az adminisztratív terhek jelentős része is. Ugyancsak megoldást jelenthet a távmunkában történő foglalkoztatás, feltéve, ha a vállalkozások eleget tudnak tenni a munkavégzéshez kapcsolódó összes teendőjüknek, úgymint az eszközök biztosításának, a munkaidő kialakításának vagy a felmerülő költségek viselésének – állapítja meg tanulmányában a Deloitte.

Szintén a válság hatásait ellensúlyozhatja a munkaidőkeret bevezetése. A munkáltató ugyanis – amennyiben ezt nem tiltja kollektív szerződés – egyenlőtlenül is meghatározhatja a dolgozók munkaidejét, és akár osztott munkaidőt is elrendelhet. A keret meghatározása a kereskedelemmel foglalkozó, illetve a vendéglátó- vagy termelőiparban tevékenykedő cégek számára a leghatékonyabb eszköze lehet a rendelkezésükre álló munkaerő felhasználásának.

A beosztottak körében népszerűtlen ugyan, ám annál hatékonyabb költségkímélő eszköz lehet a munkabér egyes elemeinek a csökkentése. A foglalkoztatóknak némiképp meg van kötve a kezük, hiszen egyes munkabérelemek kifizetését a munkaszerződés garantálja, így azok módosítására kizárólag a kontraktus változtatásával lenne mód. A munkaszerződésben nem rögzített bérelemek csökkentése vagy átalakítása ugyanakkor nem igényli a szerződés módosítását, így azokról a munkáltató egyoldalúan dönthet. Így lehet lefaragni a diszkrecionálisan juttatott bérelemeket, például a jutalmakat, illetve a belső szabályzatok – mint például cafeteria, bónusz – szerint fizetendő juttatásokat is.

Esztelen fizetésnyesegetések helyett azonban érdemesebb inkább tájékozódni a különböző támogatási lehetőségek rengetegében. Összességében ugyanis mintegy 30 milliárd forintnyi központi és uniós forrás nyújt lehetőséget a munkahelyek megőrzésére, s további 110 milliárd forint gazdaságfejlesztésre.

Aki teheti, kerüli a leépítést. „A szabadságok átütemezésével, a szabadnapok korábbi kiadásával eddig sikerült áthidalnunk az átmeneti keresletcsökkenés hatásait, és reményeink szerint az idén sem lesz szükségünk komolyabb intézkedések, mint például a rövidített munkahét bevezetésére” – mondta a Világgazdaságnak Erdélyi István, a kilencszáz főt foglalkoztató Gallicoop Zrt. vezérigazgatója. Szerinte azonban sokat segítene a vállalkozások helyzetén, ha az állam könnyítene a munkahelymegtartó támogatáshoz való jutás feltételein.

Sok esetben azonban már nem elegendő a szabadságok átütemezése: a Kapuvári Hús Zrt.-nél tegnaptól négynapos munkahetet vezettek be. „A társaság mintegy 350 dolgozójának bére ezzel csökken ugyan, csoportos létszámleépítésre viszont nem kell számítaniuk” – mondta Pászli Tibor, a gyár szakszervezeti vezetője. Bedecs Pál vezérigazgató közölte: a piaci helyzet miatt és a válság hatásainak mérséklése érdekében tették meg ezt a lépést, amelynek az is célja, hogy megtarthassák a szakembereket.

Vannak persze olyan cégek is, amelyek termelését nem vetette vissza a válság. „Nálunk nem volt szükség semmilyen munkahelymegtartó intézkedés bevezetésére, ugyanis nemhogy nem csökkent, hanem folyamatosan bővül a termelésünk” – nyilatkozott lapunknak Matus István, a Szentkirályi Kft. vezérigazgatója. Mint mondta, természetesen tisztában vannak a munkajog által felkínált lehetőségekkel, hasznosnak tartják őket, és persze mindent megtennének adott esetben, hogy elkerüljék az elbocsátásokat. Ám hangsúlyozta: ez a növekvő megrendelésállományuk miatt eddig fel sem merült.

Határozott idejű munkaviszony

Munkaidőkeret bevezetése

A munkabér egyes elemeinek csökkentése

Munkaerő-kölcsönzés, távmunka

Részmunkaidős foglalkoztatás

Támogatási lehetőségek

Határozott idejű munkaviszony

Munkaidőkeret bevezetése

A munkabér egyes elemeinek csökkentése

Munkaerő-kölcsönzés, távmunka

Részmunkaidős foglalkoztatás

Támogatási lehetőségek-->