Fogynak a vállalati hitelek

Panaszkodnak a cégek a bankokra. Szinte minden héten kipattan egy újabb botrány arról, hogy valamelyik hitelintézet felmondta egyik-másik vállalati ügyfele hitelszerződését, a forráshiány pedig ellehetetleníti a cég működését. Hogy az ilyen esetek egyre gyakoribbak lehetnek, azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is alátámasztják: a céges hitelek tranzakcióinak mérlege ugyanis hónapok óta negatív, vagyis a vállalatok több kölcsönt fizetnek vissza, mint amennyit kapnak. Igaz, ez az állományi statisztikákon még nem látszik, a társaságok tartozása március végén rekordot döntve meghaladta a 8800 milliárd forintot, ez azonban leginkább csak annak köszönhető, hogy a devizakölcsönök értéke a forint gyengülése miatt megugrott.

A jegybank hitelezési felméréseiből kiderül: a bankok hitelezési hajlandósága a vállalati szegmensben már tavaly is csökkent. A kereslet viszont erősödött, különösen a rövid lejáratú kölcsönök lennének kapósak. Ezekhez viszont egyre nehezebb hozzájutni, a bankok ugyanis szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt.

Az elővigyázatosság ellenére a vállalati hitelportfóliók a pénzügyi felügyelet adatai szerint romlottak: a problémás kölcsönökön belül a legenyhébb kategóriába tartozó külön figyelendő állomány a harmadára csökkent ugyan az első negyedévben, az átlag alatti hitelek mennyisége viszont 20, a kéteseké 42, a rosszaké 23 százalékkal nőtt három hónap leforgása alatt.

Hogy milyen cégek juthatnak hitelhez, arra a válasz kézenfekvő. „Azt elemezzük, az adott és várható piaci feltételek között a vállalkozás a hitel futamideje alatt képes lesz-e az eredményes gazdálkodásra, s így a kölcsön visszafizetésére” – mondta lapunknak Tamás Gábor, az UniCredit Bank vállalati divíziójának ügyvezető igazgatója. Hasonló szempontokat vesz figyelembe a többi hitelintézet is. Az OTP-nél például a korábbinál még nagyobb súllyal esik latba a vállalkozás megbízható pénzügyi helyzete és üzletvitele, az üzleti terv megalapozottsága, a beszállítói és vevői kör összetétele, koncentráltsága, valamint az adott iparág kockázati besorolása.

Ha ez utóbbi magas, még nehezebb lehet kölcsönhöz jutni. „A válságra különösen érzékeny ágazatok esetében kiemelten figyelünk a biztosítékok minőségére, a fedezettség arányára és az ügyfeleink stratégiai terveire” – magyarázza Gyöngyösi László, a Citibank kkv-értékesítési igazgatója. Előnyt jelenthet viszont az elbírálásnál – közölték az OTP illetékesei –, ha egy cég pénzforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesz, vagy ha megtakarításokat helyez el a banknál.

A bankok állítják: ha egy vállalkozás megkapta a hitelét, csak a legvégső esetben mondják fel a megkötött hitelszerződést. „Problémát főleg az jelent, ha az ügyfél nem együttműködő, vagy az adott cég működése teljesen ellehetetlenül, és már nem képes bevételt termelni” – magyarázza Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója, és hozzáteszi: a futamidő meghoszszabbításával, a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésével az ügyek nagy részét mindkét fél számára megnyugtatóan lehet orvosolni.

A Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatója

Egyértelműen a banki források elapadása okozta a patinás Herz Szalámigyár Zrt. ellehetetlenülését. A cég mára a felszámolás közelébe sodródott. A vállalat hónapok óta tárgyal a CIB Bank Zrt.-vel a rövid és hosszú lejáratú hitelek átstrukturálásáról, de eddig megegyezés nem született. A Herz – közölte Nagy Endre vezérigazgató – legutóbb a múlt hét keddjén tett újabb javaslatot a pénzintézetnek. A CIB ugyanakkor azt állítja, hogy számos megoldási konstrukciót ajánlott a társaságnak a csőd elkerülése érdekében. Ha a fő tulajdonos rövid időn belül nem mutat készséget a kooperációra, a banknak nem áll módjában segítséget nyújtani – áll a pénzintézet napokban kiadott közleményében.

A Herz 7,1 milliárd forintos tavalyi árbevételével még a hazai húsipar meghatározó vállalatai közé tartozott, mára viszont gyakorlatilag leállt a termeléssel a forgóeszközgondok miatt. A társaság hónapok óta nem tudja finanszírozni a nyersanyagbeszerzését, legutóbb pedig már a dolgozói bérek kifizetése is veszélybe került.

Kollányi Gábor

A HospInvest Zrt. elnöke

Nem lett volna szüksége csődvédelemre a HospInvest Zrt.-nek, ha a bank, ahol az egészségügyi szolgáltatónak több hitele is volt, időben értesítette volna arról, hogy a kölcsönöket nem kívánja meghosszabbítani – állítja legalábbis Kollányi Gábor, a társaság elnöke, aki szerint meglepetésként érte őket a CIB Bank Zrt. döntése, amelyet az tett végzetessé, hogy az OEP által a cégnek átutalt 1,2 milliárd forintot a pénzintézet leemelte és az általa lejárttá tett hitelek törlesztésére fordította. Kollányi elmondása szerint a bank évente egyszer végzett hitelminősítést, hogy döntsenek arról, megemelik-e a következő évi keretet. „Éppen zajlott ez az értékelési folyamat, amikor jött a hír, hogy nem hosszabbítják meg a hitelt” – mondta. Kollányi nem vitatja az eljárás jogszerűségét, ám azt közelről sem tartja kulturáltnak. „Európában ez úgy működik, hogy ha egy bank már túlzottan kockázatosnak tartja az ügyfelét, és visszavenné a pénzét, legalább egy hónappal előre tájékoztatja erről” – hangsúlyozta.

Bige László

A Nitrogénművek Zrt. fő tulajdonosa

Már bírósági szakaszban van a Nitrogénművek Zrt. és az OTP Bank Nyrt. összetűzése. A pénzintézet tavaly őszszel kivonta a hitelét, a vegyipari cég szerint a bank ezzel erőfölénnyel és joggal való visszaélést követett el.

Az OTP viszont teljességgel megalapozatlannak tartja a pétiek kártérítési igényét. Bige László, a Nitrogénművek fő tulajdonosa szerint ez az eset ugyanakkor nem „illik bele a sorba”. Az üzletember amúgy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar más területéről is arról értesült, hogy „a bankok elkezdték levágni a tyúkokat”. Ezzel a nagyon rövidlátó és veszélyes gondolkodással viszont komoly károkat okoznak az ügyfeleiknek – vélekedik –, és éppen azt nem teszik, ami a dolguk lenne: nem szolgáltatnak. Bige László szerint arról sem esik szó, hogy hová lett az elmúlt húsz évben kitermelt banki profit, és hogy miért kell őket újra és újra konszolidálni. „Természetesen azt sem várjuk el, hogy a bankok elvtelenül hitelezzenek, hiszen óvatosnak kell lenniük” – tette ugyanakkor hozzá.

A Herz Szalámigyár Zrt. vezérigazgatója

Egyértelműen a banki források elapadása okozta a patinás Herz Szalámigyár Zrt. ellehetetlenülését. A cég mára a felszámolás közelébe sodródott. A vállalat hónapok óta tárgyal a CIB Bank Zrt.-vel a rövid és hosszú lejáratú hitelek átstrukturálásáról, de eddig megegyezés nem született. A Herz – közölte Nagy Endre vezérigazgató – legutóbb a múlt hét keddjén tett újabb javaslatot a pénzintézetnek. A CIB ugyanakkor azt állítja, hogy számos megoldási konstrukciót ajánlott a társaságnak a csőd elkerülése érdekében. Ha a fő tulajdonos rövid időn belül nem mutat készséget a kooperációra, a banknak nem áll módjában segítséget nyújtani – áll a pénzintézet napokban kiadott közleményében.

A Herz 7,1 milliárd forintos tavalyi árbevételével még a hazai húsipar meghatározó vállalatai közé tartozott, mára viszont gyakorlatilag leállt a termeléssel a forgóeszközgondok miatt. A társaság hónapok óta nem tudja finanszírozni a nyersanyagbeszerzését, legutóbb pedig már a dolgozói bérek kifizetése is veszélybe került.

Kollányi Gábor

A HospInvest Zrt. elnöke

Nem lett volna szüksége csődvédelemre a HospInvest Zrt.-nek, ha a bank, ahol az egészségügyi szolgáltatónak több hitele is volt, időben értesítette volna arról, hogy a kölcsönöket nem kívánja meghosszabbítani – állítja legalábbis Kollányi Gábor, a társaság elnöke, aki szerint meglepetésként érte őket a CIB Bank Zrt. döntése, amelyet az tett végzetessé, hogy az OEP által a cégnek átutalt 1,2 milliárd forintot a pénzintézet leemelte és az általa lejárttá tett hitelek törlesztésére fordította. Kollányi elmondása szerint a bank évente egyszer végzett hitelminősítést, hogy döntsenek arról, megemelik-e a következő évi keretet. „Éppen zajlott ez az értékelési folyamat, amikor jött a hír, hogy nem hosszabbítják meg a hitelt” – mondta. Kollányi nem vitatja az eljárás jogszerűségét, ám azt közelről sem tartja kulturáltnak. „Európában ez úgy működik, hogy ha egy bank már túlzottan kockázatosnak tartja az ügyfelét, és visszavenné a pénzét, legalább egy hónappal előre tájékoztatja erről” – hangsúlyozta.

Bige László

A Nitrogénművek Zrt. fő tulajdonosa

Már bírósági szakaszban van a Nitrogénművek Zrt. és az OTP Bank Nyrt. összetűzése. A pénzintézet tavaly őszszel kivonta a hitelét, a vegyipari cég szerint a bank ezzel erőfölénnyel és joggal való visszaélést követett el.

Az OTP viszont teljességgel megalapozatlannak tartja a pétiek kártérítési igényét. Bige László, a Nitrogénművek fő tulajdonosa szerint ez az eset ugyanakkor nem „illik bele a sorba”. Az üzletember amúgy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar más területéről is arról értesült, hogy „a bankok elkezdték levágni a tyúkokat”. Ezzel a nagyon rövidlátó és veszélyes gondolkodással viszont komoly károkat okoznak az ügyfeleiknek – vélekedik –, és éppen azt nem teszik, ami a dolguk lenne: nem szolgáltatnak. Bige László szerint arról sem esik szó, hogy hová lett az elmúlt húsz évben kitermelt banki profit, és hogy miért kell őket újra és újra konszolidálni. „Természetesen azt sem várjuk el, hogy a bankok elvtelenül hitelezzenek, hiszen óvatosnak kell lenniük” – tette ugyanakkor hozzá.-->