Gyorsítópályán az építőipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJanuártól már biztos kéz adhat támaszt a beruházások szereplőinek, s számos egyéb ponton javulhatnak az építési ágazat cégeinek gazdálkodási feltételei, egyszerűsödhetnek az engedélyezési folyamatok. Legalábbis ezt várja a szaktárca az újabb gyorsítócsomagtól, amelynek általános vitája a jövő héten kezdődik a parlamentben.
A lánctartozások visszaszorulását, a szakmai bizalom megerősödését reméli az építtetői fedezetkezelő – azaz a Biztos kéz – intézményének bevezetésétől Szaló Péter, a gazdasági tárca szakállamtitkára. A nemfizetés ma az építőipar egyik legneuralgikusabb pontja, szinte napi „rutin”, hogy a fővállalkozók nem egyenlítik ki az alvállalkozói számlákat, sőt eleve olyan alacsony áron vállalkoznak, amibe bele sem kalkulálták bizonyos munkák ellenértékének kifizetését. Ezért tömegesen mennek tönkre a kisebb-nagyobb kivitelező cégek. Egyes becslések szerint csak ebben az ágazatban legalább 150-200 milliárd forint ragadt a lánctartozások szövevényébe. A szakma vérmesebb számításai szerint 400 milliárdot tesz ki ez a tétel, s ennek a fele már örökre eltűnt.
Osztrák és német mintát követve a Biztos kéz nálunk is az építtető és a vállalkozó kivitelező közös megbízottja lesz. Lehet ügyvédi iroda vagy bank, de az állami beruházások esetében ez a szervezet a Magyar Államkincstár lesz. A lényeg, hogy a fővállalkozó csak a részteljesítések után juthat a következő munkafolyamat elindításához szükséges összeghez a fedezeti számláról. Mint Bodnár Zsolt, a tárca vezető főtanácsosa lapunk kérdésére elmondta, a fedezeti számlát az építtető nyitja meg, s a Biztos kéznek rendelkezési joga van a számla fölött. Ám ez nem jelenti azt, hogy önkényesen visszatarthatja a pénzt. Ha a műszaki ellenőr igazolja a teljesítést, akkor megnyílik a forrás. A fedezetkezelő beiktatásával garantálható, hogy valamennyi alvállalkozó hozzájusson az őt megillető összeghez. A fedezet egyébként saját erő, hitel, pályázati támogatás egyaránt lehet.
Bár a pontos részleteket még nem munkálták ki – emiatt kissé csalódottak a szakmai szervezetek –, annyi biztosnak tűnik, hogy a 90 millió forintnál nagyobb összegű, állami vagy uniós forrásokat felhasználó közberuházásoknál kötelező lesz a fedezetkezelő bevonása. Ugyancsak kihagyhatatlan lesz a folyamatból, ha a munka értéke eléri az uniós közbeszerzési értékhatárt, vagyis az 5,15 millió eurót. Más esetekben önkéntesen is bevonhatják a fedezetkezelőt, ez a bizalomerősítő hatása miatt célszerűnek mutatkozhat. Az új intézmény ugyan várhatóan 1-1,5 százalékkal megemeli a beruházások árát, de túlzott adminisztrációtól nem kell félni – állítja a szakállamtitkár. Szerinte az elektronikus dokumentumok igencsak megkönnyítik a teendőket. BJA
Kötelező regisztráció
A gyorsítócsomag másik fontos eleme a kötelező regisztráció, ezt a kamarák vállalnák. Ez garantálja, hogy csak azok kaphassanak kivitelezői megbízást, akik szerepelnek a kamarai listán. A regisztrációs számnak szerepelnie kell az építési naplóban is, így bármikor ellenőrizhető, hogy megvan-e a kivitelező engedélye.Az első gyorsítócsomag 2008-ban lépett hatályba, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan vezetett be egyszerűsítéseket. Több mint 30 jogszabályt, köztük nyolc törvényt módosítottak.
Az első gyorsítócsomag 2008-ban lépett hatályba, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan vezetett be egyszerűsítéseket. Több mint 30 jogszabályt, köztük nyolc törvényt módosítottak.-->
