Kedvező helyzetbe kerültek a vevők a lakáspiacon – a szakértő szerint most érdemes alkudozni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon lényegében stagnált idén tavasszal a lakáspiaci alku tere, a téli 5,9 százalék után 5,8 százalékos volt az átlagos árengedmény, vagyis az utoljára hirdetett irányár és a szerződéses ár közötti különbség – derül ki az OTP Ingatlanpont által közvetített lakóingatlanok adataiból. A legjobb lehetőség az alkura továbbra is a községekben van, ott átlagosan 7,9 százalékkal olcsóbban keltek el az ingatlanok, mint amennyiért meghirdették őket. A kisebb városokban 5,9 százalék, a megyei jogú városokban pedig 4,5 százalék volt az alku átlagos mértéke.
Érdekességként emelték ki azonban azt, hogy miközben a községekben és a kisebb városokban szűkült a téli hónapokhoz képest az átlagos alku, a megyei jogú városokban és Budapesten emelkedett annak mértéke. A megyei jogú városokban jelentősen csökkent az engedmény a házaknál, a téli 7 százalék után tavasszal 5,2 százalékot voltak hajlandók lemenni a végső hirdetési árral az eladók. Ezzel párhuzamosan viszont a vidéki nagyvárosok paneljei esetében a legutóbbi 2,4 százalékkal szemben már majdnem 5 százalékot lehetett alkudni. A kisebb városokban és a községekben elsősorban a piac javát kitevő házak esetében lehetett a korábbinál nagyobb árengedményeket kicsikarni.
Turbulensen alakult a lakáspiac
A főváros külön kategóriát képviselt, a 4 százalékos átlagos alku jelentős emelkedésnek számít a télen mért 2,9 százalékhoz viszonyítva, utoljára két és fél éve, 2023 őszén voltak ennél kedvezőbb helyzetben a vásárlók. A leglátványosabb ez a folyamat a fővárosi házak esetében volt, ahol a téli 1,4 százalék után most 4,9 százalékot tudtak alkudni a vevők, de a panellakások esetében is 1,7 százalékról 3,6 százalékra emelkedett az átlagos engedmény mértéke. A legjobban a téglalakások őrzik az értéküket, de azon a piacon is 3,6 százalékról 4 százalékra nőtt az átlagos alku.
„Az év elején lefutott az Otthon Start Program második hulláma, ez nagyjából márciusig kitartott, azonban az április és a május már gyengébben alakult keresletben” – emelte ki az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy továbbra is fordított arányosság van a forgalom és az alku változása között, országosan a tranzakciószám növekedésével csökkent az engedmény mértéke, Budapesten azonban ezzel ellentétes volt a folyamat.
„Az utóbbi két hónapban elsősorban a panelek piacáról hallani olyan híreket, hogy megtorpant a kereslet, miközben bővült a kínálat, ez nem véletlen, hiszen ezek a lakások vannak talán a leginkább túlárazva Budapesten” – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, hozzátéve, hogy a fővárosi piacon most tapasztalható folyamat egyértelműen annak eredménye, hogy a lakások sokszor már irreális áron kerültek meghirdetésre, ezt fűtötte tavaly ősszel és az idei év elején az Otthon Start Program is, azonban a jelek szerint az árak már kezdik elérni a vevők tűréshatárát.
Lakásért és házért is megéri alkuba szállni
Extrém mértékű alkuk ezúttal is előfordultak. Az OTP Ingatlanpont rendszerében ebben a tekintetben egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felújítandó családi ház végzett az élen, amely februárban került a piacra, és végül 14,2 millió helyett 6 millió forintért talált gazdára mindössze egy hónap után. A toplista második helyén egy átlagos állapotú nógrádi ház áll, melyet 29 millió forintért szerettek volna eladni, végül 15 millióért találtak rá vevőt, igaz, már 2024 óta a piacon volt.
Szokás szerint a legnagyobb alkuk listáját családi házak vezetik, de az ötödik helyen szerepel például egy baranyai város téglalakása is, mely majdnem 40 százalékkal az utolsó irányár alatt kelt el. Nagyot alkudtak egy ugyancsak dél-dunántúli lakás árából is, melyet 28 millió forint helyett végül 20 millióért vettek meg.
Az első budapesti lakás a toplistán egy 36 négyzetméteres, belvárosi, felújítandó ingatlan, melyet 22 millió helyett 16 millióért vitt el az új tulajdonos, de ehhez kevesebb mint egy hónap kellett. A panelek között a legnagyobbat egy alföldi kisvárosban lehetett faragni az árból, ahol 12 millió forint helyett végül 9,5 millióért vittek el egy 56 négyzetméteres átlagos állapotú lakást. Bármennyire is túl voltak már árazva a budapesti panelek, a legnagyobb alku így is alig 11 százalék volt a tavaszi hónapokban.
A másik oldalon is volt néhány extrém példa, amikor még az irányárnál is drágábban vettek meg egy lakást. Ezek közül is kiemelkedett egy Tolna megyei 100 négyzetméteres, ráadásul felújítandó családi ház, melyet tavaly nyáron kezdtek hirdetni. Végül az utolsó irányár 11 millió forint volt, amit vélhetően egymásra licitálva végül 14 millióért vettek meg.
Jól jelzi a budapesti panelek piacát az a XVIII. kerületi jó állapotú ingatlan, melyet az előző tulajdonos 50 millió forintra értékelt, végül 53,5 milliót fizettek érte. A főváros mellett a Balaton déli partja élvezett kiemelt figyelmet a vevők részéről, ezt jelzi, hogy egy siófoki és egy zamárdi lakás is az irányárnál drágábban kelt el tavasszal.
