Közzétették a tavalyi magyar e-kereskedelmi toplistát – nincs szégyenkeznivalójuk az azon szereplőknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA PwC megállapítása szerint az online kereskedők listája idén erősödő koncentrációt mutat: a három legnagyobb szereplő már a teljes piac 13 százalékát, a top 10 pedig annak negyedét adja. A top 15-ös mezőny valamennyi, listán szereplő kereskedője növekedett, ami jól mutatja, hogy a vásárlói forgalom a nagyobb, széles kínálattal, ismert márkával és fejlett kiszolgálással rendelkező szereplők felé terelődik. „Kevés szektor mondhatja el magáról, hogy tíz év alatt tízszeresére nőtt. A 2015-ben még alig 200 milliárdos piac a PwC adatai szerint 2025-ben már elérte a 2100 milliárd forintos méretet, mellyel a gazdaság meghatározó területévé vált” – értékelte Radványi László, a PwC vezérigazgatója az elemzés adatait.

Mérsékeltebb, de látható a szektor növekedése, nem rogytak meg az online kereskedők
Az e-kereskedelmi szektor növekedése mára mérsékeltebb, ugyanakkor kiszámíthatóbb és strukturáltabb lett, a verseny pedig egyre inkább nemzetközi térben (is) zajlik. A szektor közben teljes ökoszisztémává fejlődött: a webáruház csak a látható felszín, a működést a logisztika, a fizetési megoldások, a technológiai infrastruktúra és a marketing összehangolt rendszere határozza meg. Ebben a környezetben a hatékonyság és a szolgáltatási minőség felértékelődik, a növekedés pedig egyre inkább a vásárlói aktivitás növelésén és a visszatérő ügyfelek megtartásán múlik a vállalat értékelése szerint.
„A piaci koncentráció erősödésével az átlag feletti növekedés feltételei is szigorodnak: a hazai szereplők számára ma már nem elég az egyszerű online jelenlét. A méretgazdaságosság, az exportból fakadó skálázás és a tudatos márkaépítés együtt teszi megkülönböztethetővé a kereskedőket a platformvezérelt versenyben” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország e-kereskedelmi csapatának vezetője a Digitális Kereskedelmi Körkép friss eredményeire utalva.
A 2025-ös összesített forgalmi rangsor első öt helyén
- az Alza,
- a Kifli.hu,
- a MediaMarkt,
- az IKEA, és
- a Telekom áll.
Ez az ötösfogat 13,5 millió online rendelést szolgált ki, a 622 milliárd forintos forgalom pedig a teljes e-kereskedelmi piacnál gyorsabb bővülést jelzi.
A toplista további szereplői között a Wolt új belépőként rögtön a hatodik helyen jelent meg, és a mezőny legnagyobb marketplace szereplője lett (kínálatában többek között a MediaMarkt, a SPAR és a Brendon termékei is elérhetők).
A MODIVO Platform három webáruházával – eCipő, CCC, Modivo – került a top 15-be, az OTP Fizz 2025-ös teljesítménye alapján szerepel a rangsorban, de a platform 2026 májusában lezárta működését. A sorrend egyszerre tükrözi a klasszikus nagy webáruházak erejét és a piactéri modellek gyors előretörését.
Cserjés Kopándi Ildikó, a PwC elemzőjének értékelése szerint az első tizenöt helyen álló cégeknél látható bővülés azt mutatja, hogy a méret önmagában operációs előnyt jelent: ezeknél a szereplőknél a rendelési volumen már olyan szintet ér el, ahol a logisztikai kihasználtság, az automatizáció szintje és a beszerzési feltételek fokozott mértékben javulnak. Ez a különbség a kisebb webshopok számára már nehezen ledolgozható, ráadásul a technológia fejlődésével a működéshez egyre inkább speciális szaktudásra, szakemberekre is szükség lenne ahhoz, hogy ne maradjanak le,
A gyorsaság és rugalmasság az FMCG-ben leginkább meghatározó
Az online FMCG-rangsorban továbbra is a Kifli.hu áll az első helyen, mögötte a Tesco és a Wolt következik.
A tíz legnagyobb online FMCG-kereskedő 2025-ben összesen 192 milliárd forintos forgalmat és 8,1 millió rendelést ért el, ami 39,2 százalékos éves növekedést jelent.
A teljes top 10 sorrendje: Kifli.hu, Tesco, Wolt, dm, Rossmann, Auchan, Pelenka.hu, iDrinks, Petissimo, Fressnapf. Ebben a kategóriában a frissesség, az idősávos kiszállítás, a termékek elérhetősége és a gyors újrarendelés közvetlenül befolyásolja, hogy a vásárlók melyik szolgáltatóhoz térnek vissza.
Műszaki cikkeket kínáló kiskereskedő az élen a magyar tulajdonú vállalatok sorában
A száz százalékban magyar tulajdonú online kereskedők listáját az Euronics vezeti, a második helyen a Pepita, a harmadikon az iPon áll. A 17 szereplős mezőny 240 milliárd forintos forgalmat és 6 millió rendelést ért el, 23 százalékkal meghaladva az előző évi teljesítményt.
A BioTech USA megjelenése ezen kategória top 10-es mezőnyében különösen érdekes, mert saját márkás ökoszisztémára és közvetlen online értékesítésre építve került be a meghatározó hazai szereplők közé.

„A hazai e-kereskedők fejlődése és támogatása nem az import kiváltásáról szól, hiszen a nagy szereplők kínálata is jelentős részben nemzetközi beszerzésre épül. A különbség abban van, hogy a magyar tulajdonú cégek esetében az értékteremtés, a margin, az adóbevétel és a foglalkoztatás nagyobb része belföldön realizálódik, miközben a vásárlói kapcsolat is hazai kézben marad. A működésükhöz kapcsolódó logisztikai, IT és szolgáltatói ökoszisztéma révén jelentős közvetett gazdasági hatást is generálnak” – hangsúlyozza Timár Szabolcs, a PwC szakértője.
Globális márkák vannak a vásárlók fejében
A PwC ismertségi rangsora szerint a magyar online vásárlók top of mind mezőnyében a Temu áll az első helyen. A 10 legismertebb online kereskedő sorrendje: Temu, Alza, eMAG, Allegro, AliExpress, Notino, Zooplus, Pepita, Shein, Vinted. A Temu ugyan hivatalos adatszolgáltatás nélkül nem szerepelhet az összesített forgalmi E-toplistán, piaci súlya így is látványos: 2025-ben közel 15 millió rendelést teljesített Magyarországon, az EU-n kívülről érkező rendelések pedig a teljes forgalom közel 18 százalékát, a tranzakciók csaknem 24 százalékát adták.
A körképe szerint Magyarországon mintegy 4,4 millióan vásárolnak online, de mindössze egynegyedük tekinthető rendszeres vásárlónak. Ez a szűk, aktív réteg generálja a teljes csomagforgalom közel 80 százalékát. A további növekedés egyre kevésbé az új vásárlók bevonásából, sokkal inkább a vásárlási gyakoriság növeléséből, az ügyfélaktivizálásból és a meglévő vásárlók megtartásából származhat. A fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de a döntéseikben nagyobb szerepet kap a teljes vásárlási élmény.
Komoly fejlesztési kényszer nehezedik a hazai webáruházakra: június 19-től minden magyar e-kereskedelmi platformon kötelezővé válik egy egyszerűen kezelhető, interaktív online elállási funkció – közkeletű nevén az „elállási gomb” – integrálása. Az Európai Unió szabályozásával harmonizáló kormányrendelet-módosítás célja, hogy a vásárlástól való elállás folyamata digitálisan pont olyan egyszerű legyen, mint maga a megrendelés - részleteket a Világgazdaság oldalán ebben a cikkünkben talál.
A 2025-ös E-toplista alapján a magyar e-kereskedelem továbbra is növekedési pályán van, de a piac szerkezete egyre markánsabban átalakul. A legnagyobb szereplők gyorsabban bővülnek, a platformok nagyobb szeletet hasítanak ki a forgalomból, és a verseny egyre inkább szolgáltatási szinten dől el.
A PwC tavalyi jelentése szerint a helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb magyarországi e-kereskedő együttes forgalma 12,4 százalékkal 463,1 milliárd forintra nőtt 2024-ben, meghaladva a belföldi e-kereskedelem 9,7 százalékos növekedését.


