Kevesebből épülnek a hálózatok

- Az ősszel még óriási reményeket fűzött az NHH a mobiltender magyar piacra gyakorolt majdani hatásához. Néhány napja viszont már csak egy rövid közlemény tudatta: a vizsgálat lezárult. Felejtsük el?

- Nem. A pályázat célja a versenyélénkítés és a hatékony frekvenciagazdálkodás volt. Természetesen azt szerettük volna, hogy legyen nyertes, de önmagában csak azért, hogy a pályázat látszólag sikeres legyen, nem lett volna helyes döntés nyertest hirdetni. A szakmailag megalapozott határozatot, a felelős gazdálkodást nem áldozhattuk fel egy presztízssiker érdekében. Úgy vélem, összességében nem volt hiábavaló a pályázat, a tanulságok levonása sokat segíthet az új frekvenciapolitika kialakításában.

- Az állam viszont a remélt több milliárd helyett mindössze 720 millió forint bevételre tehetett szert a hét frekvenciacsomagból kettőre meghirdetett győztes jóvoltából. Mi lesz a pártában maradt frekvenciákkal?

- Nem maradnak kihasználatlanul, sőt, még növelni is fogja az értéküket, hogy egyre nő az igény a spektrumra. Ehhez hozzájárul, hogy Brüsszel a héten döntött a 900 MHz-es frekvenciatartomány felszabadításáról, így ezen a területen a GSM-szolgáltatás mellett elindulhat az UMTS, széles sávú mobil adatátviteli hálózatok kiépítése is. Ezen a frekvenciasávon a szolgáltatók jóval kisebb költséggel tudják kiépíteni és üzemeltetni a hálózatokat, mint az erre a célra kifejlesztett UMTS-3G technológiával.

- Mi lesz a piacélénkítéssel? Utólag mégiscsak a jelenlegi szolgáltatóknak lesz igazuk, nem kell ide újabb szereplő.

- A hatóság szakértői már dolgoznak azon, hogy a rendelkezésre álló frekvenciákat hogyan lehet majd úgy felosztani és megpályáztatni, hogy egy alkalmasabb időben új piaci szereplőnek is jusson belőle. Úgy látom, a recesszió utáni időkben ismét lehet a versenyélénkítés ezen módszerét alkalmazni. Most azonban el kell ismerni, nem ezeket az időket éljük. Még az eddig folyamatosan fejlődő mobilpiacon is törést okozott a válság, az év eleje óta csökken az előfizetők száma.

- Miközben Európa még javában a második generációs technológia felturbósításával van elfoglalva, a Távol-Keleten már egyéves időtávba került a valódi multimédiás szolgáltatásokra – tévé, videó – alkalmas következő generációs hálózatok építése. Nálunk erről egyelőre ne is álmodjunk?

- Azt, hogy a szolgáltatók mibe hajlandók beruházni, nem nekem kell megmondani, a hatóságnak az a feladata, hogy szabályozási, illetve frekvenciagazdálkodási oldalról megteremtse a szükséges feltételeket. Ami ezeket illeti, 2012-re Magyarországon is megnyílhat az út a legújabb mobiltechnológia előtt. Az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás digitálissá válásával ugyanis jelentős frekvenciamennyiség szabadul fel, és ezeket akár erre a célra is fel lehet majd használni.

- A nehéz gazdasági helyzet ellenére Európa-szerte kampány folyik manapság is arról, hogy járjon-e alanyi jogon a széles sávú internethez való hozzáférés mindenkinek. Ennek kapcsán Magyarországon a Nemzeti Digitális Közmű kérdése került a viták kereszttüzébe. Önnek mi az álláspontja a kérdésben?

- Abban szerintem nincs vita, hogy mindenkit valamilyen módon el kell majd juttatni az információs szupersztrádára, inkább az a kérdés, hogyan. Vannak olyan területek, ahová a szolgáltatást kínáló piaci szereplőket üzleti érdekük is hajtja, van, ahová kell némi szabályozói támogatás is, és vannak a fehér foltok. Ebbe a kategóriába Magyarországon a felmérések szerint mintegy 800 település sorolható, ahol, ha másképp nem megy, állami közreműködéssel, állami szerepvállalással kell megteremteni a hozzáférést. Az új generációs széles sávú hálózatok építésével és használatával kapcsolatban ugyanakkor még európai szinten sincs egységes válasz, és ahogy látom, nem is nagyon lesz egységesen alkalmazható megoldás.

Az E blokkra a GTS és az Antenna Hungária pályázott, utóbbi nyert.

Az E blokkra a GTS és az Antenna Hungária pályázott, utóbbi nyert.-->