Kistérségi mérleg Szentendrén

Ma tartják az első értékelő konferenciát a 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség felzárkóztatását szolgáló komplex programról Szentendrén. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kezdeményezett mérlegkészítés három témakörre terjed ki: 1. a kistérségi programok készítése során szerzett tapasztalatok összegzésére, 2. az egyes fejlesztési területeken szükséges szabályozásra vonatkozó javaslatok megvitatására és 3. a jó gyakorlatnak tekinthető projektek bemutatására. A tanácskozásra, amelyen Bajnai Gordon miniszterelnök is részt vesz, mind a 33 kistérség projektgazdái és programtervezői, továbbá az irányító hatóságok, a szaktárcák, a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok, a Kistérségi Koordinációs Hálózat munkatársai és a civilszervezetek küldöttei is meghívást kaptak.

A konferenciával egy időben – ugyancsak első alkalommal – rendezik meg az ún. LHH helyi termékexpót. Ezen mindegyik kistérség kiállítja a termékeit, szolgáltatásait. Így kívánják ráirányítani a figyelmet a kistérségekben meglévő értékekre. A bemutatandó termékek, illetve szolgáltatások fő jellemzője, hogy helyi alapanyagból, helyi munkaerővel, a térséghez kötődő hagyományos tudás és ismeret felhasználásával készülnek.

Az úttörő jellegű szentendrei rendezvény előzményeihez tartozik, hogy bár a 2004–06-os I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretéből a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az országos átlagot meghaladó egy főre jutó támogatást kaptak, ez a többletforrás nem volt elegendő az elmaradottság gazdasági-társadalmi folyamatainak ellensúlyozására. E problémák miatt – miután a gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget – döntött a kormány a „Nem mondunk le senkiről” komplex program elindításáról, amelynek elsődleges forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) kerete.

Alapelvként kezelték az NFÜ szakemberei a program kialakítása során, hogy nem működtethetnek olyan rendszert, ahol a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. További fontos alapelv, hogy a kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges biztosítani, hogy a támogatások a térségen belül a leghátrányosabb helyzetű településcsoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják. A program további kiemelt célja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a romák helyzetének javítása; „a fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a romák iskolai és területi (lakhatási) szegregációját” – hangsúlyozza a program. Ugyancsak fontos a gazdaság élénkítése, piacképes munkahelyek teremtése. Emellett meg kell nyitni a máshol munkát találók számára a mobilitási lehetőségeket. Az NFÜ szerint csak olyan projektek támogathatók, amelyek indokoltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre. VG

- Az itt élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28, Észak-Alföldön 21, Dél-Dunántúlon 18, Dél-Alföldön 9 százalék

- Ezeknek a kistérségeknek a kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd

- Közöttük találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott kistérségek, így a Cserehát és az Ormánság

- Ezeken a területeken él a roma lakosság közel harmada

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

- Az itt élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28, Észak-Alföldön 21, Dél-Dunántúlon 18, Dél-Alföldön 9 százalék

- Ezeknek a kistérségeknek a kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd

- Közöttük találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott kistérségek, így a Cserehát és az Ormánság

- Ezeken a területeken él a roma lakosság közel harmada

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jó gyakorlatnak minősülő projektek (a konferencia napirendjén szereplő konkrét fejlesztések)

- A szociális ellátórendszer fejlesztése, a közszolgáltatások kistérségi integrációja Észak-Alföldön

- Integrált szolgáltató központ Bácsalmáson

- Mikrotérségi szociális szolgáltatásfejlesztés a fehérgyarmati kistérségben

- A hátrányos helyzetű kistérségek gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási projektjei Észak-Magyarországon

- A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben Dél-Alföldön

- Ipari park és gazdasági infrastruktúra-fejlesztés a kisteleki kistérségben

- A hátrányos helyzetű kistérségek oktatási, képzési és egészségügyi fejlesztései Dél-Dunántúlon

- Kistérségi gyermekesélyprogramok Bátonyterenye környékén

- Közoktatási esélyegyenlőség a Dráva mentén

- Közösségi közlekedés, helyi együttműködés, gazdaságfejlesztés a sellyei kistérségben

- Romaösszefogás a berettyóújfalui kistérségben

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség-->