Megújuló energia: a válság megakasztja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az energiaszektor a nehézségek dacára is derűlátó a megújuló energia jövőjét illetően – derül ki abból a globális felmérésből, amelyet a KPMG könyvvizsgáló cég készített kétszáz ágazati vezető megkérdezésével. A válaszadók 78 százaléka szerint életképesek maradnak a megújulóenergia-projektek a zuhanó fosszilisfűtőanyag- és a nyersanyagárak, illetve a hitelválság ellenére is.
A befektetések volumene ugyanakkor jelentősen lecsökken, letűnőben van a több milliárd dolláros üzletek kora, legalábbis rövid távon. Erre utal, hogy a felmérés szerint a vállalatok kevesebb mint 24 százaléka készül százmillió dollárt meghaladó megújulóenergia-befektetésre a következő 12 hónapban, szemben a tavalyi 39 százalékkal. A válaszadók emellett a kockázatitőke-, az infrastrukturális, valamint a magántőkealapok aktivitásának is jelentős mérséklődését várják.
Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője szerint a pénzügyi válság okozta gazdasági lassulás a kelet-közép-európai térségben is komoly gátja a megújulóenergia-projekteknek. A pénzintézetek kockázatvállaló hajlandósága jelentősen csökkent, a finanszírozók egyre óvatosabbak. A bankok a korábban tapasztalható hitelkihelyezési kényszert követően most a kereskedelmileg stabil projekteket keresik, és a megújulók – amelyek köztudottan drágábbak a hagyományos energiatermelésnél, s csak állami támogatással életképesek – most különösen hátrányos helyzetbe kerültek.
A KPMG szerint az egyes országok megújulóenergia-potenciálját, az árampiacok méretét, az uniós célkitűzéseket és a jelenlegi megújulók részaránya közötti különbséget, valamint az elérhető támogatást is figyelembe véve ma a legvonzóbb befektetési célpontok a szél-, biomaszsza-, víz- és földhőenergia-hasznosítás szempontjából Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovénia. VG
