Hogy az ilyen esetek egyre gyakoribbak lehetnek, azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is alátámasztják: a céges hitelek tranzakcióinak mérlege ugyanis hónapok óta negatív, vagyis a vállalatok több kölcsönt fizetnek vissza, mint amennyit kapnak.
Igaz, ez az állományi statisztikákon még nem látszik, a társaságok tartozása március végén rekordot döntve meghaladta a 8800 milliárd forintot, ez azonban leginkább csak annak köszönhető, hogy a devizakölcsönök értéke a forint gyengülése miatt megugrott.
A jegybank hitelezési felméréseiből kiderül: a bankok hitelezési hajlandósága a vállalati szegmensben már tavaly is csökkent. A kereslet viszont erősödött, különösen a rövid lejáratú kölcsönök lennének kapósak.
Ezekhez viszont egyre nehezebb hozzájutni, a bankok ugyanis szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt.
Az elővigyázatosság ellenére a vállalati hitelportfóliók a pénzügyi felügyelet adatai szerint romlottak: a problémás kölcsönökön belül a legenyhébb kategóriába tartozó külön figyelendő állomány a harmadára csökkent ugyan az első negyedévben, az átlag alatti hitelek mennyisége viszont 20, a kéteseké 42, a rosszaké 23 százalékkal nőtt három hónap leforgása alatt.
