A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban a válság még inkább megnehezíti a hazai alkotások külföldi piacra kerülésének amúgy sem túl veretes esélyeit, a magyar filmek külföldre történő értékesítése anyagilag egyelőre veszteséges üzletnek számít. Mindazonáltal tapasztalataik szerint évek óta folyamatosan növekszik a nemzetközi figyelem a magyar filmek iránt.
„A rendszerváltás óta eltelt időben egészen három évvel ezelőttig nem foglalkozott senki professzionálisan a magyar filmek külföldi értékesítésével, ezt a tevékenységet mi kezdtük el 2006-ban” – mondta a Világgazdaságnak Kálomista Zsuzsa, a HungariCom Kft. ügyvezető igazgatója. Abban az évben csak egy filmet, Goda Kriszta „Csak szex és más semmi” című vígjátékát kínálták értékesítésre, és sikerült is azt eladni Japánba, ahol a mozik is vetítették az alkotást.
Mára már 39 film szerepel a katalógusukban 11 különböző producertől. Fontos tudni, hogy a HungariCom a gyakorlatban nem forgalmazza a filmeket, hanem a külföldi országok filmforgalmazó cégteinek, televíziós csatornáinak értékesítik az adott országokra szóló jogokat. Emellett a filmek fesztiválmegjelenéseire is sok energiát fordítanak.
Kálomista Zsuzsa elmondása szerint Japán azóta is kiemelkedő és megbízható célországa a magyar filmeknek, a Szex és más semmi óta megjelent ott DVD-n a „Nap utcai fiúk” és a „Zuhanórepülés” című film is. Ebben a hónapban pedig magyar szempontból igazi nagy durranás lesz a felkelő nap országában: most mutatják be a Konyec című művet az ottani mozikban, méghozzá úgy, hogy a forgalmazó ennek kapcsán egész komoly marketingkampányt is indított, többek közt Konyec-es csokoládét és pólót is piacra dobva. „Külön öröm, hogy a Japán nemzeti légitársaság is megvásárolta a film vetítési jogát, így tudomásom szerint a Konyec az első magyar film, amit repülőgépen vetítenek tengerentúli járaton” – mondta az ügyvezető.
Emellett a nagyobb sikereik közül kiemelte, hogy a Macskafogó 2 című rajzfilmet Törökországban 60 kópiával mutatták be az ottani mozik szinkronizálva, és ugyanaz a forgalmazó az Immigrants – Jóska menni Amerika! című rajzfilmet is a vetítőternmekbe viszi a közeljövőben. Ez utóbbi két filmet, valamint az Egon és Dönci animációs filmet, vaklamint a 9 és 1/2 Randit Oroszországba és a volt Szovjetunió több tagállamaiba is értékesítették. Ezeket az alkotásokat Németországban DVD-én adta ki egy forgalmazó. De olyan távoli országokba is eljutattak már hazai műveket az elmúlt években, mint Thaiföld, Szingapúr, Vietnam, valamint Szíria, Irán, Szaúd-Arábia és Kuvait.
A tavaly ősszel kirobbant gazdasági válság azonban a teljes filmipart nehéz helyzetbe hozta, a magyar filmek „nemzetközi karrier-esélyeit” pedig hatványozottan rontotta.
Itthon már felvesszük a versenyt
A magyar közönségfilmek a legnagyobb amerikai kasszasikerekkel is fel tudják venni a versenyt, több olyan hazai alkotás is volt az elmúlt években, amely időszakosan a nézettségi toplista élén állt – mondta lapunknak Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke.Meglátása szerint azonban a hazai réteg- és művészfilmek egyre kevesebb nézőt vonzanak a vetítőtermekbe, aminek szerinte az az egyik oka, hogy a különböző támogatások miatt túl sok ilyen művet gyártanak. Véleménye szerint ha kevesebb filmre koncentrálódna ez az összeg, akkor hatékonyabban lehetene a filmterjesztésre és gyártásra rendelkezésre álló amúgy is szűkös keretet szétosztani. A hasonló filmek esetében azonban nem feltétlenül a nézőszám mutatja azt, hogy mekkora értéket képvisel az adott alkotás – tette hozzá.
„Egyre kilátástalanabb finanszírozást találni a készülő alkotásokra, a befejezetteket pedig mind nehezebb eladni, ami jól tükröződik az egyre csökkenő árakban” – mondta a Világgazdaságnak Vezér Éva, a hazai filmek népszerűsítésével foglalkozó Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a legnehezebb feladat mozibemutatásra eladni egy elkészült filmet, több olyan alkotás van amely emiatt csak TV vagy DVD forgalmazásra sikerül értékesíteni.
„A filmes vásárokon felére csökkent a vásárlók száma. A forgalmazók nem vesznek, hanem a korábban megszerzett, de még dobozban lévő filmeket igyekszenek bemutatni, DVD-én megjelentetni, a televíziók pedig inkább ismétlésekhez nyúlnak” – tette hozzá Kálomista Zsuzsa. Mint mondta, a krízis miatt az idei évben jelentős visszaeséssel számolnak, s bár a terveik szerint 2009-ben már megközelítették volna a nullszaldót, most úgy látják, hogy reálisan ezt talán 2 év múlva tudják elérni.
És hogy milyen magyar filmek lehet esélyük külföldön is? Kálomista Zsuzsa szerint erre egyszerű a válasz: amelyek itthon is sikeresek voltak. „A külföldi forgalmazó azzal a céllal veszi meg a filmet, hogy anyagi haszonra tegyen szert a bemutatásával, ezért
népszerű, sikeres filmeket keres, amik az ő közönségénél is sikert aratnak” – magyarázta.
Vezér Éva szerint azonban ennél kicsivel árnyaltabb a kép, úgy gondolja, hogy a magyar közönségfilmeket az esetek többségében nehéz külföldre vinni, mert nagyon kötődnek a hazai viszonyokhoz. „Egyrészt a történetük, másrészt pedig a szereplőik miatt: a hazai tévécsatornákból ismert sztárgárda ugyanis külföldön nem jelent akkora vonzerőt, mint itthon” – mondta.
Meglátása szerint azonban a hazai réteg- és művészfilmek egyre kevesebb nézőt vonzanak a vetítőtermekbe, aminek szerinte az az egyik oka, hogy a különböző támogatások miatt túl sok ilyen művet gyártanak. Véleménye szerint ha kevesebb filmre koncentrálódna ez az összeg, akkor hatékonyabban lehetene a filmterjesztésre és gyártásra rendelkezésre álló amúgy is szűkös keretet szétosztani. A hasonló filmek esetében azonban nem feltétlenül a nézőszám mutatja azt, hogy mekkora értéket képvisel az adott alkotás – tette hozzá. Ahol a legnépszerűbbek a magyar alkotások: Oroszország, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Korea, India, Kína, Dél Amerika, USA Megnőtt a fesztiválok szerepe Az értékesítési nehézségek miatt a forgalmazók szerepét egyre többször a fesztiválmegjelenések veszik át Vezér Éva meglátása szerint, különösen a „nehezebben emészhető” művészfilmek esetében. Szerinte a hasonló filmek majdhogynem kizárólag az ilyen nagy nyilvánosságú események tudnak eljutni a közöséghez. Ebből a szempontból véleménye szerint jól teljesítettek tavaly a hazai filmek, kisfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek, ugyanis mintegy 300 nemzetközi fesztiválra jutott el magyar alkotás. Az elmúlt évek kiemelkedő magyar fesztiválsikerei közt megemlítette Mundruczó Kornél Deltáját és Tarr Béla A londoni férfi című filmjét, amelyeket külföldi mozikban is bemuattak. Szintén nagy sikert könyvelhettek el a filmes seregszemléken a Friss Levegő, a Fehér Tenyér, az Iszka utazása, az Ópium, valamint még korábban a Kontroll és a Hukkle című filmek.
Kálomista Zsuzsa kiemelte, hogy a HungariCom az értékesítés mellett a legtöbb filmnek a fesztiváloztatásával is foglalkoznak. Legfrissebb „fesztiválsikereik” között kiemelte, hogy Goda Kriszta Kaméleon című filmjét a Shanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon június 12-21 között a versenyprogramban vetítik, a made in Hungária című film pedig a Karlovy Vary fesztiválon a Variety kritikusok által létrehozott szekcióban mutatják be. -->
