Még le se ült tárgyalni Trumppal Ursula von der Leyen, az első pofont már meg is kapta – Zelenszkij Amerika haragját kockáztatja

Biztosan nem akarják majd megalázni Washingtonban a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélésének partvonalára érkező európai uniós vezetőket, hiszen a Fehér Ház gyors békekötést szeretne elérni Ukrajnában, és ehhez elkél minden támogatás. A tolerált kibic helyzete ugyanakkor eleve megalázó, és duplán, ha Ukrajna területi veszteségeket kénytelen elfogadni. Ráadásul a nap első irdatlan pofonját már a találkozó előtt kézbesítette az Eurostat. Az ukrajnai háború szinte utolsó támogatójának szegődött unió a kereskedelmi háború minden fő frontján vesztésre áll. Van, aki egyenesen összeomlásról ír.

A nap egyetlen jó híre az európaiak, beleértve Magyarország számára is, hogy idei mélypontjára csökkent a földgáz ára a kontinensen. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és a háború támogatói számára még ez is inkább horogütés, mint simogatás. 

Az áresést ugyanis az a remény okozza, hogy megszületik a béke, és ennek köszönhetően legalább valamennyi orosz energiához juthat újra a versenyképtelen Európa. Von der Leyen és szövetségesei azonban ennek az ellenkezőjét akarják: a teljes elszakadást a korábbi kereskedelmi partner, most rettegett ellenfél Oroszországtól. Amint azt is évek óta leszögezik, az amerikai külpolitika idei fordulata után is, hogy Ukrajna nem veszíthet területeket, és ehhez minden támogatást megadnak.

Ezzel szemben Washingtonban Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki megbeszélésének nyomán – amelyből őket és az ukránokat is kihagyták – hétfőn azzal az amerikai nyomással szembesülhetnek, hogy a békét területveszteség mellett fogadja el Zelenszkij, akinek számára a Bloomberg összefoglalója szerint „csak rossz opciók” maradnak. 

Ugyanez igaz a Zelenszkijjel politikájukat összefűző európai vezetőkre. Akik emellett a repülőn vagy már az Egyesült Államokban egy másik csomagot is tanulmányozhattak, amelyet az Eurostat kézbesített, és amely azt mutatja: a háborúba nyakig merült, a pacifizmusból és a zöldforradalomból a szankciókba és fegyverkezésbe szédült Európa mellett elhúz a világ.

Trump–Zelenszkij-találkozó: az unió számára csak a pofon nagysága kérdéses

Az amerikai hírügynökség a következőképpen foglalja össze a Zelenszkij – és európai támogatói – előtt álló „lehetetlen” választást:  

Zelenszkij az új Trump-adminisztráció alatt először február 28-án járt a Fehér Házban, ahonnan szinte kidobták, és még közös sajtótájékoztatót sem tartottak.

Most nem fenyegeti ez a veszély az értékelések szerint, hisz várhatóan egyik fél sem lesz olyan konfrontatív: Trump gyors békét akar, Zelenszkij pedig ugyan sarokba van szorítva, de „az ajtó előtt” ott várják az eredményt az európaiak: Ursula von der Leyen oldalán Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár.

Hol van már Ukrajna feladhatatlan integritása? – a Trump–Zelenszkij-csúcs legkényesebb kérdései

Zelenszkij akár el is fogadhat egy észszerű kompromisszumot – írta a Magyar Nemzet. A rendkívül kényes kérdések:

1. Elfogadja-e Putyin követelését, amit a Financial Times szellőztetett meg, hogy Ukrajna adja fel Donyeck és Luhanszk régió azon részét is, amelyet az oroszok még nem foglaltak el?
2. Követel-e olyan biztonsági garanciákat, amelyekre orosz részről biztosan elutasító lesz a válasz?
3.  Belemegy-e a hármas találkozóba Putyinnal és Trumppal (amiből a háborút több módon is pénzelő Európa megint csak kimaradna)?

Trump maga a találkozó előtti órákban azt írta posztjaiban a Truth Social közösségimédia-platformon, hogy Zelenszkij „szinte azonnal véget vethetne az orosz háborúnak, ha szeretné, vagy folytathatja a harcot” – emlékeztet a Bloomberg –, sugallta, hogy a Krím félszigetet nem fogják visszaadni az oroszok, és azt mondta, Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz. Az uniós vezetők várhatóan Zelenszkijre testálják a döntést a területeket illetően, és biztonsági garanciákat sürgetnek. Életveszélyes javaslatok a múltban is elhangzottak már Európában, a brit kormányszóvivő, Dave Pares hétfőn arról beszélt, ők hajlandók lennének „biztosító haderőt” küldeni Ukrajnába.  

Az alaphangot megadó első pofon: ilyen háttérből érkeznek Trumpot győzködni – inog a padló

Az európaiak – akik csak amerikai támogatással voltak képesek fenntartani a Szovjetunió összeomlása után létrejött európai biztonsági rendszert, sőt kiderült, hogy még azzal sem – jelenlétükkel támogatják Zelenszkijt.

Hadosztályból egyelőre nincs nekik elég, hogy az oroszokkal szemben ellensúlyt képezzenek, és fegyverből sem.  

A hétfői európai külkereskedelmi adatok pedig azt a rég ismert, de komolyan „meg nem támadott” problémát demonstrálták, hogy saját fő NATO-szövetségesükkel szemben gazdasági ellensúlyt sem képesek képezni, nem beszélve az ukrajnai háborúval pillanatok alatt az oroszok mellett termett, felemelkedő Kínáról.

Az uniós külkereskedelem némi romlása júniusban az amerikai relációban nem volt meglepő, hiszen a vámháborútól tartva sok beszerző előrehozta a vásárlásait az Egyesült Államokban. Csakhogy az Eurostat jelentése szerint nem csak az amerikaiakkal szemben romlott a helyzet, holott Trump elnök kereskedelmi háborúja az egész világra kiterjedt.

Az ING gyorselemzése a következőképpen írja le a történteket:

A júniusi adatok az európai export, egyébként várható, összeomlását mutatják az USA felé (mínusz 10 százalék éves szinten), de Kína felé is (mínusz 12 százalék éves szinten). A vámok, valamint – strukturális okként –

Annak ellenére, hogy beszélnek új kereskedelmi partnerek felkutatásáról az amerikai kereskedelem esetleges kiesésének pótlására, például az európai export India és Brazília felé júniusban éves szinten mintegy 5 százalékkal csökkent.

Nem Von der Leyennel barátkozik a világ, hanem Putyinnal

A nagy feltörekvő gazdaságok vezetőivel mellesleg Kína mellett az Európia Unióban letartóztatási paranccsal kidekorált Putyin is kiváló gazdasági kapcsolatokat ápol (sőt Indiával Pekingnél is jobbat), és az elmúlt napokban az európai vezetőknek azt is végig kellett nézniük, ahogy az amerikai elnök gazdasági együttműködésről folytat tárgyalásokat az orosz elnökkel, egymást szomszédokként üdvözölve. 

Ennek, illetve a béke reményének köszönhetően egyébként emelkedtek hétfőn az ázsiai részvények, a sanghaji tőzsde fő indexe például évtizedes csúcsot döntött. Az európai részvények ezzel szemben lefelé indultak el, és hasonló történhet New Yorkban is, mert a pénteki Jackson Hole-i találkozó előtt erősödnek a várakozások, hogy kamatot csökkent a Federal Reserve.