A kiutat keresik a válságból

A magyarországi vállalkozások versenyképességét is befolyásoló iparűzési adót a jelenlegi szakértői kormánynak még nem áll módjában megszüntetni, mivel ez 500 milliárd forintos kiesést okozna, és azt a központi költségvetés nem tudná pótolni. A következő kormánynak viszont már nem kell mást tennie, mint folytatnia a takarékos költségvetési politikát, és akkor a válság elmúltával a GDP növekedése fedezetet teremt ennek az adóelemnek a kiváltására – jelentette ki Oszkó Péter pénzügyminiszter a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) legújabb éves jelentését bemutató budapesti rendezvényen.

Az aktuális gazdaságpolitikai folyamatokat értékelő, gyakran keményen bíráló dokumentum kapcsán megjegyezte: a kormánynak fontos, hogy időről időre tükröt tartsanak elé, s nem-csak a politika, hanem a gazdasági élet meghatározó szereplői is. Hozzátette: a magyar gazdaság meghatározó nemzetközi befektetőit tömörítő szervezet megállapításainak többségével nehéz vitába szállni, de a mostani kormány sajátos helyzetben van, olyan drasztikus kiadáscsökkentő programot kellett megvalósítania.

A kormány ebben az évben – elsősorban a gazdasági visszaesés miatt – közel 1000 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajt végre, ezt a szakértők három év alatt látták megvalósíthatónak – jelezte Oszkó Péter. Szerinte Magyarországnak minél előbb csatlakoznia kell az eurózónához, de a szakértői kormány nem kíván céldátumot kitűzni, ugyanakkor valamennyi intézkedésével a maastrichti feltételek teljesítését akarja előmozdítani.

A Magyar Európai Üzleti Tanács az éves jelentéseit a mindenkori magyar kormány számára fogalmazza meg, az idei a válságból való kiutat taglalja. Ennek kapcsán Ferenczi Tamás, a HEBC elnöke, a BT Magyarország ügyvezetője megjegyezte: a recessziónak nem csak negatív hozadéka van, a folyamat a vállalatokat olyan változtatásokra is rákényszerítheti, amelyeket már évek óta halogattak.

A pénzügyi szektor felelősségét firtatta Németh István, az Akzo Nobel Coatings vezérigazgatója. Szerinte a bankok túlreagálták a válságot, ez elsősorban a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak fájhat. Mögöttük ugyanis nem áll olyan nagy nemzetközi háttér, mint az itt működő multik mögött. A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte: nem lát érdemi adócsökkentést, az áfaemelés is inkább a fogyasztás visszaesése irányába hatott. Aláhúzta: az állami kiadások régiós viszonylatban nálunk a legmagasabbak, és még ennél is nagyobb probléma, hogy az adófizetők nem látják tisztán, mire mennek el befizetett adóforintjaik.

A korrupció növekvő jelenlétére hívta fel a figyelmet Benedikt Laux, a Philips közép-európai vezérigazgatója. Pedig, mint mondta, ennek felszámolása mielőbbi megoldást igényel, hiszen jelenléte csak a közbeszerzések területén évi százmilliárd forint feletti kárt okoz.

Az oktatás korábban komoly versenyelőnye volt Magyarországnak – emelte ki Szabó Tamás, az SKF vezérigazgatója. Az időközbeni reformok – így a bolognai folyamat merev alkalmazása – azonban sokat rontottak a helyzeten, ma már nemcsak a finanszírozási, hanem a tartalmi, minőségi problémák is devalválják a felsőoktatásból kikerülők értékét. Megjegyezte: jelentős a lemaradásunk az idegen nyelvek elsajátításában is. Ezen még azok az előírások sem segítettek, amelyek a diploma megszerzését legalább középfokú nyelvvizsgához kötik, ennek hiánya miatt a végzősök jelentős része végül nem is jut hozzá a végbizonyítványhoz.

Magyarország öt éve csatlakozott az Európai Unióhoz – emlékeztetett Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai igazgatója –, két év múlva pedig már szerepet vállalhat az EU soros elnökségében. A mindenkori kormányzatnak addig is az a feladata, hogy az ország még meglévő erősségeit minél jobban kiaknázza, a belső problémákat pedig konszenzussal megoldja. Ezzel addigra olyan ország képét mutathatja, amely nemcsak országon belül, hanem a 27 tagállam között is megtalálja a közös hangot – tette hozzá.