Dinnyepiac: harc a feketézÕkkel

Míg tavaly a rendkívül alacsony felvásárlási árral gyÛlt meg a bajuk a dinnyetermelÕknek, az idén inkább az idÕjárás áldozatául estek – vélik az ágazat képviselÕi. „Jó hír, hogy az üzletláncok nem fogtak felesleges leárazásba, amíg még a magyarországi primÕrt árulják” – mondta lapunknak Karsai József, aki éppen egy évvel ezelÕtt szervezett dinnyeszórós tiltakozást a gyümölcs kilóját 49 forintért árusító Auchan üzletei elÕtt. Az MSZP-s képviselÕ hozzátette: az idén ennél nagyobb problémát jelent, hogy a szokatlanul meleg tavasz miatt a primÕrök néhány héttel korábban kerültek a piacra, így szezonjuk egybeesett a déli importéval. Ám amíg a magyar dinnyét drágítja az elkerülhetetlen öntözés, a dél-európai, észak-afrikai termelÕk esetében ez az idÕszak a szezon vége, amikor igencsak nyomott áron, akár 12-15 eurócentért lehet hozzájutni a termékhez.

Másképp látja a helyzetet Simonka György pusztaottlakai polgármester. Az idén alakult Magyar Dinnyeszövetség (MDSZ) elnöke szerint a tavalyi akció inkább ártott, mint használt az ágazatnak, mivel a nyomott – 25 forint körüli – felvásárlási árak amúgy elfogadható szintre emelkedtek volna, így viszont Õszig alacsony szinten maradtak. Ehhez képest az idén stabilan tartja magát a 30 forint fölötti, átlagosan 35–40 forintos felvásárlási ár – mondta Simonka, aki szerint a külföldi konkurencia leginkább – és általánosságban – azért jelent problémát, mert a kiváló minÕségÛ magyar termék semmiféle promócióra nem számíthat.

Az export esetében mégsem rossz a helyzet, bár Karsai szerint a kedvezÕtlen idÕjárás a nyár elején nemcsak a termésnek ártott, de a jellemzÕen kánikulai gyümölcs piacát is rontotta Európa-szerte. A 14-15 eurócentes felvásárlási ár után a következÕ idÕszakban azonban a német piacon például 30 eurócentes árat is remélhetnek a dinnyetermelÕk.

Ehhez azonban az kell, hogy a termést ne illegális kereskedÕk adják tovább, és arra is ügyelni kell – hívta fel a figyelmet Karsai József –, hogy gyakorta az Európai Unión kívülrÕl, például Macedóniából érkezÕ gyümölcsöt „uniósítanak”, azaz csomagolnak át, és értékesítenek tovább vámmentesen az unióból – akár Magyarországról – származó termékként. Tudni kell, hogy amíg az export 90 százaléka elvileg ellenÕrzött minÕségben valamelyik áruházlánc polcán talál vevÕre, Magyarországon a hazai dinnye felét vásárolják fel az üzletláncok, 10-20 százalékát kiskereskedÕk, útszéli árusok, a maradék azonban feketén kerül forgalomba.

Az engedély nélküli kereskedelem megakadályozása az egyik fÕ célja a többéves elÕkészítés után az idén az öt tájegység 33 termelÕje által alapított MDSZ-nek is. Elnöke az engedély nélküli kereskedelemben nemcsak közvetlen, de közvetett módon is veszélyt lát. Egyrészt árletörÕ hatása van: mivel a feketézÕk az áruházláncokkal folytatott kereskedelemben elengedhetetlen minÕségi elÕírásokat (HACCP, minÕségbiztosítási kritériumok, kiskorúak alkalmazásának tilalma stb.) figyelmen kívül hagyva állítják elÕ a terméket, így kilónként 2–4 forinttal csökkennek a költségeik. Ennél is súlyosabb, hogy a magyar termék ellenÕrizetlen minÕségÛvé válik a nepperek miatt, ez komolyan visszavetheti az eladásokat a legfÕbb felvevÕnek számító osztrák, cseh vagy német piacon – véli az MDSZ elnöke, hozzátéve, végzetes, ha a termés a gazdák nyakán marad.

TúltermeléstÕl mindenesetre az idén nem kell tartani. Egyrészt a szakaszosan vetett magokból az elsÕ adag termés csak két hét múlva várható, így a következÕ napokban eltÛnhet a görögdinnye az üzletekbÕl. MásfelÕl a medárdi idÕszak esÕs, borús idÕjárása miatt a tavalyi termésnek nagyjából a fele várható, míg a termesztés költségei nem csökkentek. Simonka György szerint hektáronként 30-50 tonnás termésre lehet számítani, szemben a tavalyi – átlagosnak számító – 60-70 tonnával. A jelenlegi árszint mellett hektáronként 1,2 millió forintos bevételre számíthat egy gazdálkodó, míg költségei kisebb gazdaság esetén 700-900 ezer forintra, nagyobb, több száz napszámost alkalmazó termelÕ esetén pedig másfél millió forintra becsülhetÕk.