Hol áll Paks a versenyben?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt évek globális éghajlat-változási és primer energiaellátás-biztonsági aggályok fokozódását követően a közvélemény figyelme is egyre inkább az atomenergia felé fordul, amely megoldási lehetőséget kínál e problémák kezelésére. A nukleáris reneszánsznak nevezett jelenség megfigyelhető a kelet-közép-európai régióban is, ahol több országban jelentős érdeklődés mutatkozik új atomerőművi blokkok létesítése iránt.
Regionális kitekintés
A tervgazdasági rendszer idején a régió országainak jelentős része létesített atomerőművet, és legtöbbjük ma is rendelkezik működő blokkokkal. Így a térség több országában – Csehországban, Szlovákiában, Litvániában, Romániában, Szlovéniában, Bulgáriában vagy éppen Magyarországon – meghatározó az atomenergia részaránya a villamosenergia-termelésben.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeként Bulgáriának be kellett zárnia a Kozloduj atomerőmű négy, egyenként 440 megawattos blokkját, Szlovákiának a Bohunice 1-es és 2-es, szintén 440 megawattos blokkjait, Litvániának pedig az Ignalina teljes, kétszer 1300 megawattos blokkját, de a 2-es még 2009. december 31-ig működik. Összesen tehát több mint 5200 megawattnyi atomerőművi kapacitás, a térség atomerőmű-kapacitásának több mint harmada tűnt el a rendszerből. Emiatt például a korábban nettó áramexportőr Szlovákia importőri pozícióba kényszerült. Ugyanakkor az atomerőműveik bezárására kötelezett országokban erőteljes a kormányzati szándék és a lakossági támogatás új atomerőművi blokkok létesítésére, sőt, az eddig ilyennel nem rendelkező Lengyelország, Észtország és Lettország is erős kormányzati támogatást élvez új blokkok létesítéséhez.
Főként azok az építési projektek haladnak, amelyek már a tervgazdasági időszakban megkezdődtek, de a rendszerváltás után félbeszakadtak. Ilyen Szlovákiában a Mohovce (Mohi) 3, 4, Bulgáriában a Belene 1, 2 és Romániában a Cernavoda 3, 4. Ezek 2010 közepére üzembe állhatnak. A beleni és a mohi blokkok műszaki beszállítója az orosz Atomsztrojexport lesz, már tart a kivitelezés. Litvánia Észtország, Lettország és Lengyelország bevonásával két új, 1700 megawattos atomerőművi blokkot létesítene a bezárandó ignalinai létesítmény telephelyének szomszédságában, Visaginasban. A litván parlament 2007. június 28-án fogadta el a 2015-2018 körül üzembe helyezendő atomerőmű létesítését kimondó törvényt.
Ezek mellett Csehországban a temelíni erőmű két blokkal való bővítését szorgalmazza a Cseh Villamos Művek (CEZ), Bulgáriában felmerült a kozloduji atomerőmű bővítése a belenei üzembe helyezése után, Szlovéniában pedig a kormány támogatja a krskói erőmű bővítését. Utóbbira a szlovén állam Horvátország nélkül készül, a létesítmény kizárólag a belpiacra termelne. Ugyanakkor az új lengyel energiastratégia a litván atomerőmű-projektben való részvétel mellett megemlíti egy lengyelországi erőmű létesítésének a lehetőségét is.
Hazai szándékok
A magyar Országgyűlés is elvi hozzájárulását adta a meglévő paksi atomerőmű új blokkokkal való bővítéséhez. A Magyar Villamos Művek (MVM) által indított Lévai-projekt feladata a paksi létesítmény bővítése érdekében történő, akár öt évet is igénylő előkészületek megtétele. Idetartozik a finanszírozás megszervezése, a szállítói tenderek előkészítése, a környezeti hatások elemzése, az áram iránti hosszú távú kereslet felmérése, az új blokkokhoz kapcsolódó hálózatfejlesztési igények meghatározása és az engedélyeztetés előkészítése is. Csak ezek után indulhat a kivitelezés, amely a komplex technológia miatt mintegy hat évet vehet igénybe. A fentiekből következik, hogy a startpisztoly eldördülésétől (2009. április 2.) leghamarabb tizenegy év múlva termelhetnek az öt-nyolc milliárd forintból létesíthető blokkok.
A rendszerirányító Mavir Zrt. 2025-ig szóló, középtávú forrásoldali kapacitásterve szerint a mintegy 6000 megawatt kapacitáshiány felszámolására – a fosszilis és a megújuló bázis mellett – az új paksi atomerőművi blokkokra is szükség lesz, ha Magyarország el akarja kerülni, hogy gázimportfüggősége mellett még áramból is meghatározó arányban behozatalra szoruljon. Ezért kulcsfontosságú kihasználni, hogy a kormány támogatja az új atomerőművi blokkok létesítését, s hogy adott piaci igények jelentkeznek, mert ezek lendületet adhatnak a beruházásnak a térségi kapacitáslétesítési versenyben, kedvezőbb helyzetbe hozva a projektet a finanszírozók és a lehetséges technológiai beszállítók listáin.
