Karcsúsít a GYSEV

– Hogyan alakult a GYSEV elmúlt éve a várakozásokhoz képest? Milyen fő külső hatások befolyásolták az eredményt?

–Két részre bontanám a választ. Az első egy a cég jövőjét alapvetően meghatározó eseményről szól, a MÁV Cargo privatizációjában való részvételről. Ez lehetőség a GYSEV számára. Szándékosan nem múlt időben mondom, mert bár nem az elképzeléseink szerint alakult a folyamat – az Európai Unió döntése értelmében a GYSEV-nek ki kellett szállnia a privatizációból –, mégis merőben új perspektívát nyitott meg előttünk. Az EU ugyanis kimondta: vállalatunk valódi versenyszereplője lett az európai vasúti piacnak.

– És konkrétan hogyan hat a GYSEV tevékenységére, hogy eladták, s épp az osztrák versenytársnak, a MÁV Cargót?

–Aktívan részt vettünk a magyar s egyben a közép- és kelet-európai vasúti árufuvarozás átalakításában azzal, hogy a MÁV Cargo magánosítási folyamatába beszálltunk a Rail Cargo Austria (RCA) oldalán. Az EU azonban megtiltotta a GYSEV-nek, hogy stratégiai szövetségre lépjen az RCA-val és a MÁV Cargóval, de engedélyezi, hogy az említett két vasúttársasággal az árutovábbítás zavartalanságához elengedhetetlen együttműködést fenntartsuk.

– Visszatérve az első kérdésre, mi volt a másik fő hatás?

–Cégünk konkrét, a tulajdonosok által elfogadott üzleti tervvel vágott neki a 2008-as üzleti évnek, de az ősszel beköszöntött válság miatt az év második felére vonatkozóan kívül átgondoltuk a társaság hosszú távú gazdálkodását is. A krízis csak az árufuvarozásban 5 százalékos csökkenést okozott nálunk, s növelnünk kellett a költséghatékonyságunkat is. Olyan fájdalmas döntéseket is meg kellett hozni, amelyek a létszámunkat érintették. A cég 1500 fősre karcsúsította szervezetét. Bár a 2008-as év sem volt könnyű, az idei még nehezebbnek ígérkezik.

– Ezek szerint a válság kényszerítette ki a hatékonyságnövelő intézkedéseket?

–A gazdasági válság hatásai alól természetesen mi sem bújhattunk ki, többek között a recesszió által leginkább sújtott autógyáraknak is szállítunk. Ám ami a kérdését illeti, nem a krízis kényszerítette ki, hogy a GYSEV-et még versenyképesebb formába hozzuk, csak gyorsította a költséghatékonyságunk növelését.

– Hogy néznek ki az idei tervek a szállítási mennyiségek és értékek terén?

–Áruszállításunkban a válság és az abból következő kisebb szállítási igények miatt a nemzetközi és a kombinált forgalomban is csökkenéssel számolunk. Logisztikánkban a tavalyi teljesítményeket tervezzük erre az évre is. A személyszállításnál mérsékelt emelkedéssel számolunk. A 2006 végén átvett Szombathely–Szentgotthárd vasútvonalon elkezdődő pályafelújítás miatt ugyanis az érintett szakaszon csökkenés várható, az osztrák üzemnél teljesítménynövekedést tervezünk.

– Mi a társaságuk véleménye a tervezett magasabb pályadíjakról?

–Ha árufuvarozó és személyszállító vasúti cégként gondolkodom, akkor egy olyan kiadásról van szó, amelyet ki kell fizetni, és amelyért elvárom, hogy megfelelő minőségű pályán közlekedtethessem saját és partnereim vonatát, így tartva magam a menetrendhez. Ha viszont infrastruktúra-vasútként tekintek a kérdésre, akkor az egyik fontos bevételi forrásomról beszélek.

– Miként aránylanak az ausztriai pályadíjak a magyarországiakhoz?

–Magyarország javára billen a mérleg a pályahasználati díjak mértékét illetően. Tény ugyanakkor, hogy nem részesülünk akkora állami támogatásban, mint az Osztrák Szövetségi Vasutak. Ezért nekünk például a magasabb pályadíjból kell előteremtenünk a forrásokat.

– Visszafogottabbak-e az idei fejlesztési, beruházási tervek a korábban tervezettnél a válság miatt?

–A fejlesztések a GYSEV jövőjét szolgálják. Az idén tervezzük elkezdeni a Sopron–Szombathely– Szentgotthárd vasútvonal modernizációját, nagyrészt az Európai Unió Kohéziós Alapjából. A fejlesztés mintegy 50 milliárd forintba kerül. A teljes vonalon a jelenlegi 60-80 km/h-ról 120 km/h-ra nő a sebesség, és nő a tengelyterhelés is. A személyszállítás minőségét új, korszerű, elektromos motorvonatok beszerzésével javítjuk.

– Van-e esélye annak, hogy a kormány érdemben a vasút fejlesztése mellé áll, és nem a közútnak kedvez továbbra is?

–A GYSEV többségi tulajdonosa a magyar állam, amely a június 16-i tulajdonosi közgyűlésen valamivel több mint 951 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, így 66,5 százalékos tulajdonosa lett társaságunknak. Úgy vélem, az állam érzi az ezzel járó felelősséget.