A csoport 6 ezer négyzetméteres portfólióval rendelkezik fővárosi tetőterekből, de jelenleg csak 2 ezer négyzetméter beépítése zajlik.
A társaságcsoport az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében rámutat: emiatt elmarad a tetők alatti házak felújítása is.
Budapesten a magántulajdonba került bérházak felújításának egyik gyakori forrása a tetőterek eladása.
A ház elhelyezkedésétől, nagyságától, és a tulajdonosok alkuképességétől függően a vevő részleges, vagy teljes felújítással fizet a tetőtérért.
Az ellenérték szinte mindig magába foglalja a homlokzat és a lépcsőház felújítását, de van példa az alapvezetékek cseréjére, sőt lift építésére is.
Szakértők emlékeztetnek: tavaly a lakásingatlan-piac egyetlen szegmense volt a tetőtereké, ahol a kereslet kis mértékben ugyan, de meghaladta a kínálatot.
A négyzetméterenként 1 millió forint körüli és afölötti árú lakások iránt inkább a külföldi, míg a félmilliósok iránt főleg a belföldi kereslet volt a jellemző. Ez a fokozott érdeklődés a hazai vásárlók elmaradása miatt az idén megszűnt.
A tetőtéri beruházásokat jelenleg a külföldön dolgozó, magyar állampolgárok tartják életben. A fizetésüket külföldi valutában kapó - és megtakarításaikat is abban tartó - magyarok körében a belvárosi, tetőtéri lakások egyre népszerűbb befektetési vagy lakhatási formának számítanak. Ma már ők teszik ki a megrendelők többségét.
Döntésükben a gyenge forint biztosította átváltási nyereség és a csökkenő kereslet nyomán kialakult alacsonyabb árak játsszák a főszerepet.
A két tényezőnek köszönhetően 20-25 százalékos vételárcsökkentést is elérhetnek.
