Már több marad a borítékban

Kétszázezer forinttal, évi 1,7 millióról 1,9 millióra emelkedett a személyi jövedelemadó (szja) alsó, 18 százalékos kulcsának sávhatára július 1-jétől. Mivel a módosítás visszamenőleges hatályú, a munkáltatóknak a második fél évben van néhány nem megszokott feladatuk az adóelőlegek levonása és elszámolása terén.

Miközben maguk az adómértékek – a 18 és a 36 százalék – nem módosultak, az ez év egészére vonatkozó – az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló – adótábla alsó sávhatára 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedett. Összességében a munkáltatóknak, a bérkifizetőknek az új adótáblát a 2009-es év június 30-át követő időszakára kifizetett, nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegének a meghatározásakor kell figyelembe venniük. Erre jellemző módon első alkalommal az augusztusban kifizetett július havi bér esetében kerül sor.

A kifizető – ha a magánszemély nyilatkozata alapján a göngyölítéses módszerrel számítja ki a bér adóját – a 2009. június 30-át követő időszakban juttatott bevétel esetében a várható számított adót a magasabb sávhatár szerint határozza meg. Az ez év második felében kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás után fizetendő adóelőleget szintén az új adótábla szerint kell megállapítani – mutat rá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tájékoztatója. A munkáltató által 2009 első fél évére levont adóelőleg egyes esetekben – általában az 1,7 millió forintnál nagyobb éves jövedelmű magánszemélyek esetében – meghaladja az erre az időszakra az új adótábla szerint fizetendő előleg mértékét. A munkáltató először is köteles az új, kedvezőbb sávhatár figyelembevételével meghatározni az első féléves tényleges adóelőleget. Az így kiszámított adóelőlegek összege minden bizonnyal kisebb lesz, mint az első fél évben ténylegesen levontaké. Ezért a munkáltató a különbözetet a második fél évre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként veszi figyelembe. Ez a csökkentő tétel az adójóváírás, a családi kedvezmény és a súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményének figyelembevétele után fennmaradó adóelőleg öszszegét mérsékli mindaddig, amíg el nem fogy a különbözet. Ezen a jogcímen utoljára a 2009. december hónapra megszerzett, nem önálló tevékenységből származó bevétel adóelőlegét lehet mérsékelni. Amennyiben a magánszemély munkahelyet vált, az új munkáltató a fenti feltételek megléte mellett a még figyelembe nem vett adóelőleg-csökkentő tétel összegét figyelembe veheti az adóév végéig – áll az APEH közleményében.

Érdemes odafigyelni arra is, hogy július 1-jétől a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig 5 százalékkal kevesebb járulékot kell befizetni. Szintén a bérek elszámolását érintő változás, hogy a családi pótlék adómentessége 2009. szeptember 1-jétől megszűnik, a juttatás ősztől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A családi pótlék összege a jogosult magánszemélynél, valamint a vele közös háztartásban élő élettársánál 50-50 százalékban számít adóterhet nem viselő járandóságnak. A juttatás összegének a felét tehát mind a jogosult magánszemélynél, mind a vele közös háztartásban élő élettársánál be kell számítani az szja adóalapjába. Egyedülálló szülő esetében a családi pótlék felét kell jövedelemként figyelembe venni. Az, hogy a családi pótlék beleszámít a szja alapjába, éves szinten adott esetben akár el is viheti a sávhatár-emelkedésnek köszönhető pozitívumot. KR