Sólyom mellett áll az OKSZ
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Teljes mértékben egyetértünk a köztársasági elnök által Szili Katalinnak írott levéllel, amelyben Sólyom László megindokolja, miért küldte vissza az Országgyűlésnek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknél a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvényt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A magyar üzletekben a hazai termékek arányát legalább 80 százalékosra elváró törvény céljaival az államfő egyetért, annak végső formáját azonban nem tartja megfelelőnek. Bár a törvény leginkább a magyarországi élelmiszer-beszállítókat kívánná védeni, mégis az lehet a hatása, hogy a kereskedők a magyar helyett külföldi forrásból szerzik be az élelmiszereket – indokolt szerdai levelében az államfő.
Vámos György a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményénél élesebben fogalmazott lapunknak, kijelentve: az országgyűlési képviselők által az utolsó pillanatban módosított és elfogadott törvény csak a multiknak kedvezne a mezőgazdasági kistermelők helyett. Az üzletláncok legnagyobb beszállítói a multinacionális élelmiszergyártók. A nagy kereskedelmi láncok közvetlenül általában semmilyen kapcsolatban nem állnak a mezőgazdasági kistermelőkkel, akiknek termékeit az élelmiszergyártók és a felvásárló szervezetek veszik meg. A szabályozásból hiányzik a magyar mezőgazdasági kistermelő és a tőle vásárló élelmiszer-ipari gyártók, valamint a felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése – hangsúlyozta az OKSZ főtitkára.
A törvény előkészítését megelőzte a kilenc szakmai szervezet által április 9-én aláírt Élelmiszer Termékpálya Kódex, amelynek az volt a célja, hogy a mezőgazdasági termelők, az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem között önként vállalt szakmai-üzleti etikai normaként szolgáljon. A kereskedelmi szövetség úgy látja, az országgyűlési vita lezárásával a szaktárca érdemben felmondta az Élelmiszer Termékpálya Kódexet, viszont a kistermelőket valóban segítő javaslatokat dolgoz ki egy új törvénytervezethez.
Az indoklás
„Június 29-én délután a törvény általános és részletes vitáját (egy másik törvény vitájával együtt) az Országgyűlés mintegy 15 perc alatt megtartotta.Ezt követően este 6 órakor az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági bizottságnak a törvényjavaslat számos rendelkezését érintő módosító javaslatát, amelyet a bizottság ugyancsak június 29-én nyújtott be, majd az egy percen belül megtartott zárószavazáson elfogadták a képviselők magát a törvényt.
Ez a fajta törvényalkotási mód annak a veszélyét hordozza magában, hogy az elfogadott jogszabály nem lesz kellően átgondolt, és a hatásai sem lesznek kiszámíthatók.
Az elfogadott normaszöveg sajnálatos módon igazolja ezeket a veszélyeket” – írta egyebek között Sólyom László, hozzáfűzve: ha a képviselői indítvány ad hoc jellegű, szakmailag nem alátámasztott, nem kellőképpen kidolgozott és átgondolt, nem töltheti be funkcióját.
Ezt követően este 6 órakor az Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági bizottságnak a törvényjavaslat számos rendelkezését érintő módosító javaslatát, amelyet a bizottság ugyancsak június 29-én nyújtott be, majd az egy percen belül megtartott zárószavazáson elfogadták a képviselők magát a törvényt.
Ez a fajta törvényalkotási mód annak a veszélyét hordozza magában, hogy az elfogadott jogszabály nem lesz kellően átgondolt, és a hatásai sem lesznek kiszámíthatók.
Az elfogadott normaszöveg sajnálatos módon igazolja ezeket a veszélyeket” – írta egyebek között Sólyom László, hozzáfűzve: ha a képviselői indítvány ad hoc jellegű, szakmailag nem alátámasztott, nem kellőképpen kidolgozott és átgondolt, nem töltheti be funkcióját.-->
