Urániumpasztilla, helyben?

Kelet-közép-európai országban, esetleg Magyarországon építene atomerőművi fűtőanyaggyárat az oroszországi TVEL – értesült a Világgazdaság. E társaság szolgálja ki a paksi atomerőmű négy orosz gyártmányú, nyomott vizes reaktorát is, s mint lapunkon keresztül nemrég jelezte, az újonnan építendő paksi blokkok ellátására is kész és képes, bármilyen típusúak is lesznek azok. A már működő és a még építendő egységeknek is azok élettartama végéig szállítana. A beruházásra a folyamatban lévő, illetve a már eltervezett európai nukleáris fejlesztések miatt készül a TVEL. Új gyárát szeretné az eddiginél közelebb vinni a felhasználókhoz, így azoknak a korábbiaknál jobb eladási feltételeket is kínálhatna.

Egyeztetései stratégiai partnerével, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Energoatommal már megállapodásközeli állapotba jutottak, e szerint vegyes vállalatot hoznának létre az ottani fűtőelemgyárra. A szerződéskötést július 15-re tervezik, de a helyi gyártásnak sok egyéb mellett az is a feltétele, hogy az Energoatom hosszú távú vásárlási szerződést kössön a TVEL-lel. A beruházás legalább nyolc-tíz erőművi blokk kiszolgálása mellett gazdaságos, tehát ha a gyár nem Ukrajnában létesül, ahol 15 blokk működik, akkor tulajdonosának elsősorban régiós piacban kell gondolkodnia.

Márpedig az orosz gyártó az ukrajnaihoz hasonló feltételekkel uniós atomerőművi üzemanyaggyárat is szeretne, nem tudni, hogy az ukrajnai helyett vagy mellett. Lehetséges célországként tehát Csehország, Szlovákia és Magyarország jöhet szóba. „Nem tudok róla, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt.-t megkeresték volna az elképzeléssel”

– válaszolt lapunknak Mittler István, a társaság szóvivője. Így a lehetőséget még nem is értékelték a társaságnál.

Energiapolitikával foglalkozó körökben arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a TVEL esetleges magyarországi szerepvállalása nyilván összefüggésben van azzal, hogy milyen konstrukcióban kerül sor a paksi atomerőmű bővítésére.

Már több lehetséges kivitelező jelentkezett, hamarosan még élénkebb lesz a pezsgés. Ám egy ilyen beruházás politikai kérdés is, függ az orosz–német, illetve az orosz–EU kapcsolatoktól. „Engedélyezési oldalról mindenképpen új feladat lenne az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) számára az esetleges beruházás, hiszen ma nincs ilyen létesítmény Magyarországon. Meg kellene határozni a rá vonatkozó hazai szabványokat, illetve át kellene venni a megfelelő külföldieket”– válaszolt lapunknak Koblinger László, a hivatal főigazgató-helyettese. Hangsúlyozta azonban, hogy az OAH kizárólag nukleáris biztonsági ügyekért felel, se nem joga, se nem feladata az esetleges beruházás ésszerű voltát gazdasági, sem más szempontból értékelni.

Az energetika területét is felügyelő Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium sajtóosztályán előzetesen nem nyilatkoztak arról, vonzó lenne-e Magyarország számára egy ilyen beruházás. Mint közölték, ha konkrét, hivatalos megkeresés lesz üzemanyaggyártó üzem esetleges magyarországi építésével kapcsolatban, majd megvizsgálják a kérdést. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésének értelmében egyébként új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítésének előkészítése megkezdéséhez, illetve meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. A törvény 2. §. g) pontja értelmében a nukleáris létesítmények közé tartozik az üzemanyaggyártó üzem is.