Vannak kiutak a végrehajtás alól

Az adóhatóság kimutatása szerint tavaly csaknem 16 százalékkal több végrehajtási ügy volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Pontos adatok nincsenek arról, hogy ezen esetek mekkora hányadát okozta a gazdasági válság, mindenképpen fontos azonban, hogy a cégvezetők tisztában legyenek azzal: ilyenkor mi a teendő. A vállalatok likviditási helyzetét ugyanis jelentősen befolyásolja egy az adóhatósággal szembeni fizetési kötelezettség teljesítésének dátuma, s a helytálló jogorvoslatokkal, a törvényi kereteken belül akár időt is nyerhet egy társaság a számla kiegyenlítéséhez – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Kínálkozó jogorvoslati lehetőség a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem – derül ki a társaság közleményéből. A hatóságok ugyanis akkor is kézbesítettnek tekintik s jogerőre emelhetik határozatukat, ha a visszaérkezett tértivevény alapján a küldeményt nem a címzett vette át, vagy a küldemény a hatósághoz „a címzett kétszer nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Amikor az eljárás megindulásáról egy társaság tudomást szerez, tizenöt nap áll a rendelkezésére a kézbesítési vélelem megdöntésére szóló kérelem beadására. Ebben be kell mutatni a kézbesítés szabálytalanságát, és igazolni kell, hogy a vállalkozás önhibáján kívül nem értesült a hivatalos küldeményről. A kérelemnek a végrehajtási eljárásra nincs halasztó hatálya, az adózó azonban kérheti, hogy a kérelem jogerős elbírálásáig az adóhatóság függessze fel az eljárást.

Fontos eszköz lehet a cégek kezében a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem is. Sőt, ha az utólag előterjesztett bizonyítékok alapján várható a határozat vagy végzés módosítása vagy megsemmisítése, úgy a korábban jogerőre emelkedett fizetési kötelezettséget előíró határozat, illetve végzés végrehajtásának a felfüggesztése is kérhető. Mivel az adóhatóság ezen kérelmeket soron kívül bírálja el, az adós általában néhány napon belül birtokába kerülhet a végzésnek.

A vállalkozásoknak jól jöhet egy fizetési könnyítés is. Ha már látható, hogy az esedékességig a társaság nem tudja megfizetni kötelezettségét, akkor fizetési halasztás, részletfizetés vagy adómérséklés iránti kérelemmel érdemes élni. Ennek előnye, hogy a végrehajtási eljárás a kérelem beérkezését követő naptól, annak jogerős elbírálásáig, illetve a fizetési átütemezéssel érintett adótartozás a fizetési halasztás és részletfizetés időtartama alatt szünetel. Persze minden az adóhatóságtól függ, azazhogy engedélyezik-e a fizetésihalasztás-kérelmét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy adómérséklést elsősorban magánszemélyek kaphatnak, vállalkozások esetében ez nem jellemző.

Folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a lehetséges jogorvoslati forma a végrehajtási kifogás. Ilyennel élhet az adós többek között abban az esetben, ha valamely adónemben túlfizetése történt, ezt azonban az adóhatóság nem vezette át arra az adónemre, ahol tartozás van, s úgy inkasszált. Mivel az adóhátralék kiegyenlítése az értékesített vagyontárgyakból történik, ingó vagy ingatlan vagyonok lefoglalása esetén érdemes szakértőt, becsüst bevonni a folyamatba.

Az árveréseken és pályázatokon az ingóságok vételára a becsérték negyedére, az ingatlanoké akár a becsérték felére is csökkenhet. Kivéve azon magánszemélyeket, akiknek a végrehajtást megelőző legalább hat hónapban a lakóhelyükül szolgáló egyetlen lakását árverezik el, itt ugyanis a limit 70 százalék. Érdemesebb tehát élni azon joggal, hogy az adózó maga kereshet vevőt a lefoglalt vagyontárgyakra. Az árverés megkezdéséig, elektronikus árverés esetén pedig a licitnapló lezárásáig van arra mód, hogy az adós által megjelölt vevő a becsértéken vagy annál magasabb összegen megvásárolja a vagyontárgyakat. VG