Vétó a „80 százalékos” élelmiszertörvénynek

„Előkészítetlen, átgondolatlan, kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel alkalmatlan” – ezekkel a szavakkal indokolta Sólyom László köztársasági elnök, hogy megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az úgynevezett „80 százalékos” törvényt. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknél a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó, a magyar üzletekben a hazai termékek arányát legalább 80 százalékosként elváró passzus céljaival az államfő egyetért, annak végső formáját azonban nem tartja megfelelőnek. A benyújtásától számítva mindössze hat nap alatt, a június 29-i ülésnapon elfogadott törvényt az államelnök az „ad hoc törvénykezés” példájaként említette, s felhívta Szili Katalin házelnök és a képviselők figyelmét az ilyen törvényalkotás veszélyeire.

Sólyom kiemelte: a rendelkezés, szándékával ellentétben, éppen a külföldi beszállítókat hozná előnyös helyzetbe. Mivel csak a hazai gyakorlatot szabályozza, elképzelhető, hogy a szankcióktól tartva a kereskedők magyar helyett külföldi forrásból szereznék be az élelmiszereket. Az eljáró hatóság meghatározásán kívül nem ért egyet a kiszabható bírság mértékével sem, mondván, annak felső határát nem a megszokott módon, vagyis a vétkes árbevételéhez viszonyítva határozza meg a törvény, hanem konkrét összeget (500 milliót, visszaesőként kétmilliárd forintot) szab meg. Az egyhangúlag elfogadott törvényt korábban bírálta az Országos Kereskedelmi Szövetség is. VG

Ez a köztársasági elnök szerint nem egyeztethető össze a közös tulajdon társasházakra jellemző formájával, és ellentétes az ügyész hagyományos szerepével is. Sólyom László felhívta a figyelmet arra: a törvény nem kellően előkészített.

Ez a köztársasági elnök szerint nem egyeztethető össze a közös tulajdon társasházakra jellemző formájával, és ellentétes az ügyész hagyományos szerepével is. Sólyom László felhívta a figyelmet arra: a törvény nem kellően előkészített.-->