Zavartalan rendszámbiznisz

Több mint egy éve írtunk arról (VG, 2008. július 28.), hogy végre megelégelték a hatóságok a külföldi rendszámos taktikázást: összefognak egymással és a külföldi társszervezetekkel, és felszámolják ezt a bizniszt. Ám azóta is zavartalanul folyik az adómegkerülési társasjáték, a közúti forgalmat elnézve nincs sok változás. Rendre ott sorakoznak a hazai utakon, parkolókban a szlovák, német, liechtensteini, sőt kaliforniai és dél-afrikai felségjelű kocsik. Mostanában új színfoltként megjelentek a litván táblák is.

Eleinte elsősorban felső kategóriás autók tulajdonosai választották ezt a megoldást, hiszen egy-egy drágább gépjármű esetében akár négymillió forint is megspórolható a regisztrációs és a gépjárműadó, valamint az áfa és a cégautóadó „optimalizálásával”. Nem beszélve a biztosításról, parkolódíjakról, autópálya-matricákról. Egyre kúszik lefelé az értékhatár, ma már számos középkategóriás kocsit is külföldön helyeztetnek forgalomba. Egyes feltételezések szerint a több tízezret is elérheti azok száma, akik jogtalanul használják a külföldi azonosítókat. Nem kell hozzá nagy befektetés, telefonon, az interneten is elintézhetők a formaságok, megrendelhető a rendszámtábla.

A gépjármű-kereskedők joggal idegesek, szakmai vélekedések szerint nemcsak a költségvetésnek, de az egész hazai autóágazatnak is nagy – anyagi és morális – kárt okoznak a rendszámcsalók. Szakértői becslés, hogy a nagy értékű gépkocsik 60 százaléka után nem fizetik be a hazai adókat. Egyöntetű a vélemény: nincs meg a „politikai akarat” a helyzet rendezésére. Ennek részben az is oka lehet – feltételezik –, hogy gazdasági-politikai döntéshozói körökben sem ritka a külföldi rendszám használata. Svájcban, Franciaországban, Belgiumban elképzelhetetlen lenne, hogy ha valaki huzamosabb ideig nem hazai jelzésű autót használ, arra ne csapjon le az adóhivatal – állítják.

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) jó ideje letette javaslatait a kormány asztalára, ám egyelőre „érik a válasz” – fogalmazott lapunknak Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Alapvetőnek tartanák, hogy csökkenjenek a regisztrációs adó „egészségtelen” mértékei. A Gémosz szerint erősen eltúlzott a maximális tétel (3,2 millió forint + áfa), javaslatuk szerint ezt 1,2 millióra kellene levinni. Ezzel együtt viszont igen szigorú ellenőrzést szorgalmaznak. Felvetették azt is, hogy a külföldről lízingelt autókat hazai rendszámmal helyezzék forgalomba.

Bár súlyos adócsalásnak számít az effajta ügyeskedés, úgy tűnik, mégsem „indult be a gépezet”, érdeklődésünkre sem a vámszervezet, sem az adóhivatal nem tudott konkrét információt adni arról, hány csalót kaptak eddig el. Az ígért jogszabály-módosítási javaslat sem készült el. Igaz ugyan, hogy a vámosok felvették a kapcsolatot a szlovák hatóságokkal, de – mint Sipos Jenő szóvivő elmondta – közben kiderült, az ottani törvények nem teszik lehetővé, hogy a szükséges adatokat megadják. Így marad a fokozott ellenőrzés az utakon. Folyamatosan gyűjtik az adatokat, ám szankcionálásra ilyen ügyekben nincs módjuk: „a vámhatóság közvetlen eszközöket nem alkalmaz az érintettekkel szemben, hiszen ebben a stádiumban megalapozott döntés nem hozható”. Mindössze azt tehetik meg: ha vélelmezik, hogy valaki jogellenesen használ külföldi rendszámot, annak az adatait átküldik az adóhatóságnak. Ebben a negyedévben 73 esetben történt így. Egyébként a vámhatóság „nem vezethet olyan nyilvántartást, amely országonkénti bontásban tartalmazza az ellenőrzött gépjárművek adatait” – közölték.

„Az APEH a vámhatóság által átadott adatokat nem közvetlen kiválasztási szempontként, hanem komplex kockázatelemzési, kiválasztási rendszerében kezeli és használja fel, tehát az adózókról rendelkezésére álló egyéb adatokkal együtt elemzi, és nemcsak magánszemélyek vagyonosodási vizsgálatánál, hanem például áfaellenőrzésre történő kijelölésénél is” – válaszolta kérdésünkre az adóhivatal. Mint írták: „Tekintettel a több adat alapján történő kiválasztásra, az adóhatóság nem rendelkezik külön nyilvántartással, illetve számadatokkal arra vonatkozóan, hogy hány és milyen típusú ellenőrzésre történő kiválasztásban és milyen súllyal játszott szerepet a külföldi rendszámú személygépkocsi.” Mindezek miatt „a megállapítások számszerű adatait és azok további jogkövetkezményeit sem tartjuk nyilván külön” – fogalmaztak.

Jogsértés követ el, aki életvitelszerűen – tehát egy évből legalább 180 napot – Magyarországon él, de más országban forgalomba helyezett és annak rendszámával ellátott járművet tartósan itt használ.

Jogsértés követ el, aki életvitelszerűen – tehát egy évből legalább 180 napot – Magyarországon él, de más országban forgalomba helyezett és annak rendszámával ellátott járművet tartósan itt használ.-->