A kereskedőház menedzsmentje Bajnai Gordon közbenjárását kéri, hasson oda: ne privatizálják a céget, az maradjon a tartósan állami tulajdonú társaságok körében - húzta alá Kiss István, hozzátéve: a miniszterelnöknek elküldött levelükben felvázolták, milyen előnnyel járna az, ha a történelmi borvidék meghatározó cége tartósan állami tulajdonban maradna.
A vezérigazgató elmondta: azt szeretnék elérni, hogy Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlészeti-borászati társaságánál egy sajátos termelői, dolgozói vagyonkezelési konstrukció jöhessen létre, a vagyonkezelés ellenértékeként a cég adózott nyereségének nagyobb részét pedig kötelezően az állami tulajdon fejlesztésére fordítsák.
Kiss István leszögezte: az állam mint tulajdonos, valamint a termelők és a dolgozók körén kívül eső személy ne szerezhessen többségi befolyást a társaságban.
A tartós állami tulajdon mellett célszerű, hogy a szőlőtermelőknek és a társaság dolgozóinak "rálátásuk legyen a vagyonra, ezáltal a létbizonytalanságot szülő félelmek megszűnnek, ezzel biztosítható a TK zavartalan működése" - vélekedett a vezérigazgató.
"Minduntalan benne van a levegőben a privatizálás", a termelési kedv és a bizalom fenntartását nagy mértékben rontják az esetleges magánosítás évek óta tartó kísérletei, illetve ennek napirenden tartása, éppen ezért szükséges kimondani: a Tokaj Kereskedőház nem eladó - hangsúlyozta Kiss István.
A vezérigazgató úgy vélekedett: a kereskedőház olyan nemzeti érték, amelynek tartósan állami tulajdonban kell maradnia, az állami tulajdon megtartása mellett a termelők és a dolgozók hosszú távú érdekeltségét növelni kell.
A TK mintegy két és félezer szőlőtermelővel áll kapcsolatban, általában piaci áron vásárolja fel tőlük a termést, egyfajta biztonságot jelent számukra.
Kiss István elmondta: kezdeményezésük vissza nem térő történelmi esélyt jelent a borvidék kistermelőinek és a cég dolgozóinak, hogy saját sorsuk irányítását kezükbe vegyék az állami tulajdon garantált megőrzése mellett.