Az adatközpontok etetéséért a legnagyobb kockázatot is vállalják, Amerika hozzányúl a bombaminőségű plutóniumhoz
Világszerte, így az Egyesült Államokban is egyre nagyobb kihívást jelent, hogy biztosítsák a szükséges energiát az egyre szaporodó adatközpontok számára. Ennek érdekében Donald Trump elnök adminisztrációja kész arra is, hogy egy igen veszélyes anyagot használjon: a hidegháborúból maradt plutónium meglévő készleteit akarják fűtőanyaggá alakítani, és már folytatják is a tárgyalásokat ennek érdekében több vállalattal.
A terv megvalósítása azonban hosszan elhúzódhat és horribilis összegeket emészthet fel – olyan szinten, hogy akár kútba is eshet az egész. Az ok egyszerű: a plutónium borzasztóan veszélyes anyag, rossz kezekben egyetlen grépfrútméretű darabja olyan erősségű atomfegyver gyártására elég, mint amilyent az amerikaiak Nagaszakira dobtak a II. világháborúban.
Brutálisan megugrott az adatközpontok energiaigénye
A plutóniumnak 24 ezer év a felezési ideje, potenciálisan halálos lehet még a porának a beszívása is. Az Egyesült Államok tulajdonában lévő plutónium ráadásul fegyverként használható minőségű, a kezelése így roppant szigorú biztonsági intézkedéseket igényel – ami
önmagában igen drága mulatság, és az árát valószínűleg az amerikai adófizetőknek kell majd állni.
Az amerikai kormányzat a múlt hónapban jelentette be, hogy öt céget választott ki előrehaladott tárgyalások megkezdésére 19,7 tonna különféle, többek között leszerelt nukleáris robbanófejekből származó plutónium reaktor-üzemanyaggá fejlesztéséről.
Trump célja ugyanis, hogy 2050-re megnégyszerezze az Egyesült Államok nukleárisenergia-termelő kapacitását, mivel megugrott az adatközpontok energiaigénye.
Le kellene cserélni az orosz uránt
A The Hill tudósítása szerint az öt kiválasztott vállalat
- az Oklo,
- az Exodys Energy,
- a Shine Technologies,
- a Standard Nuclear
- és a Flibe Energy.
Az Oklo szerint a meglévő a plutónium legalább addig üzemanyagforrásként szolgálhat, amíg az Egyesült Államok nem bővíti a hazai uránkészleteit. A Reuters ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy le kellene cserélni a HALEU típust is, amelyet főként Oroszországban gyártanak.
A HALEU-t akár 20 százalékos szintre is dúsítják, szemben a legtöbb atomerőművet működtető urán körülbelül 5 százalékos szintjével. Jelenleg azonban kereskedelmi forgalomban csak a TENEX értékesíti, amely az orosz állami tulajdonú Roszatom atomenergia-vállalat.
A Roszatom exportálja a 94 amerikai atomreaktor dúsított uránjának körülbelül a negyedét.
Energiapolitikai „éhezők viadala” alakult ki Európában – van, ahol az a kérdés, hogy adatközpont vagy kórház épüljön
|
Olyan drága a plutónium átalakítása, hogy Trump egyszer már lefújta
Az orosz urán kiváltása érdekében fordult Washington a plutónium felé, pedig az eddigi tapasztalatok nem kimondottan pozitívak, éppen ellenkezőleg: 2000-ben egyszer már döntöttek úgy, hogy vegyes oxidú üzemanyagot (MOX) állítanak elő belőle reaktorokban való üzemeltetésre.
A MOX-programot azonban éppen Trump első elnöksége idején, 2018-ban vetették el
azzal az indokkal, hogy további mintegy 48 milliárd dollárba kerülne, miután már elköltöttek rá 7,6 milliárd dollárt.
A Reuters tudósítása szerint az Oklo az általa jelenleg fejlesztett úgynevezett gyorsreaktorokat tervezi plutóniummal üzemeltetni, ezek a reaktorok a cég állítása szerint hatékonyabbak, mint a MOX-szal működők.
Az Oklo belső számításai szerint egy gyorsreaktor egy tonna plutóniummal majdnem egymillió amerikai otthont tudna ellátni árammal egy éven keresztül.
A gyorsreaktorokat azonban az Egyesült Államokban eddig csak kutatásra használták, nem pedig energiatermelésre.
Ernest Moniz, Barack Obama energiaügyi minisztere szkeptikus, szerinte könnyebb és olcsóbb lenne a plutónium hígítása és ártalmatlanítása. „Attól tartok, hogy a kormány pokolian sokat fog fizetni ezért az egészért, többek között a fegyverminőségű plutóniummal kapcsolatos összes biztonsági intézkedés finanszírozására” – vélekedett.
A szomszéd, aki nem fél a vendégmunkástól: miért működik a horvát modell, és miért bukhat meg a magyar?
Mit tárgyalt az Orbán-kormány zárt ajtók mögött? Magyar Péter meglepő állításokat tett – cikkünk frissül
