Nem történt jogsértés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vezető tisztségviselő által hozott rossz üzleti döntés, noha a cégnek vitathatatlanul kárt okoz, egyéb tényállási elem hiányában nem tekinthető jogellenes magatartásnak – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a következő ügyben.
Az érintett részvénytársaság a jogelőd cég korábbi ügyvezető igazgatója ellen nyújtott be keresetet, több mint 33 millió forint kártérítést követelve tőle. Előadta, hogy az ügyvezető még 1997-ben olyan szállítási szerződést kötött, amelyben készpénzelőleg fizetését vállalta. A szerződést nem teljesítették, a már átutalt készpénzelőlegek nem térültek meg, a felperest kár érte. A cég az 1988-as társasági törvényre hivatkozva állította, hogy az ügyvezető nem a vezető tisztséget betöltő személyekkel szemben támasztott gondossággal járt el.
A bíróság elutasította a keresetet. Elfogadta az alperes védekezését, miszerint kellően gondos volt. A társasági törvény szerint a vezető tisztségviselők a kötelezettségeik megsértésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai alapján felelnek, és kötelesek a kárt megtéríteni. Ennek feltétele a szándékos vagy gondatlan károkozás, a magatartás jogellenessége, valamint a magatartás és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés. Az alperes a cég képviseletében eljárva nem vitásan rossz üzletet kötött, ez azonban belefér az üzleti kockázat körébe, nem minősíthető jogellenesnek – hangsúlyozta a bíróság.
A felperes fellebbezett. Változatlanul állította, hogy az egykori ügyvezető nem járt el a tisztségviselőtől elvárható gondossággal, jogellenesen cselekedett. A Fővárosi Ítélőtábla azonban más álláspontra helyezkedett. Utalt arra: maga a cég fejtette ki, hogy jogelődjének abban az időben differenciált munkaszervezete volt, több mint ezer munkavállalót foglalkoztatott, amelyben az alperes felelőssége az egész vállalat működésére kiterjedt. Hatáskörében meghozhatta azokat a gazdasági döntéseket, amelyeket a felperes kifogásolt. Az, hogy e magatartása a társaságnál „előzmény nélküli” volt, önmagában nem jelenti, hogy vezető tisztségviselőként nem kellő gondossággal intézkedett, és kötelezettségei megszegésével kárt okozott a cégnek. Ezért az ítélőtábla helybenhagyta a elsőfokú döntést.
Új jogszabályok
- a pénzforgalomról és a fizetési rendszer működtetéséről (MK 2009/112. sz.)- a jelentős értékű közbeszerzésekről (MK 2009/113. sz.)
- a jelentős értékű közbeszerzésekről (MK 2009/113. sz.)-->
