A tavalyi első félévhez képest 21 százalékkal emelkedett a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009 első hat hónapjában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A külföldiek összes fogyasztása 544 milliárd forintot tett ki Magyarországon. Turisztikai céllal – az érkezések számát tekintve – a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából jöttek hazánkba.
A szállodaszövetség titkára szerint azonban a válság jócskán éreztette hatását a szállodák és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmán. „Az év eddig eltelt részében kevesebb vendég fordult meg a hazai szállodákban, és kisebb volt a költés is” – mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára.
Ismertetése szerint a szállodákban és a kereskedelmi vendéglátóhelyeken 15 százalékos volt a visszaesés. Főleg az öt- és négycsillagos szállodák forgalmát érintette érzékenyen a válság, a középkategóriás szálláshelyekét kevésbé. Ahol az üzleti és a konferenciaturizmus dominál – például Budapesten –, ott nagyobb volt a visszaesés, míg az országnak azon régióiban, melyeknél főképp a belföldi turizmus a jellemző, általában 7–8 százalékkal csökkent a forgalom. Kovács István hozzátette, ennek megfelelően a Balatonnál és Nyugat-Magyarországon volt jobb a helyzet.
A szállodaszövetség titkára problémaként említette, hogy a szállodák átlagárai hasonlóak voltak a tavalyiakhoz, sőt az is megtörtént, hogy a gyérebb forgalom miatt az előző évinél olcsóbban kínálták szolgáltatásaikat a hotelek. Még olyan események, mint például a Forma-1, sem dobta fel a forgalmat. A szakember úgy vélte, az elmúlt év második fele óta tartó gazdasági válság miatt nemcsak az egyéni utazások csökkentek, hanem egyelőre a fellendülés jeleit sem látni. A szállodaszövetség titkárának az a véleménye, 2010 második felénél korábban nem várható javulás a hazai szállodák forgalmában.
Sok múlik az időjáráson
„Mivel hazánk turisztikai értelemben tipikus egyszezonú ország, ezért a nyár időjárása alapvetően befolyásolja a turizmust – mondja Németh Ákos az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsosától. – Az országos átlaghőmérséklet májusban magasabb volt, mint a sokévi átlag, csak az időszak végén következett jelentős lehűlés, de az első nyári hétvégére (június 6–7.) ismét az átlagosnál melegebb lett. A hónap közepéig a levegő hőmérséklete a sokévi átlag felett alakult, a hétvégéket kivéve. A levegő hőmérséklete a hónap végére az átlagos fölé emelkedett, de sok helyről jelentettek csapadékot.”A júliusi időjárás nem volt „turistabarát”. A hétvégeket rendszeresen zavarta meg lehűlés és csapadék. Augusztusban a levegő hőmérséklete az átlagos érték felett volt, s mindössze a 20–23-i hosszú hétvégét zavarta meg hidegfront, és csapadék. Országos viszonylatban májustól augusztusig 7 hétvégén volt 1 millimétert meghaladó csapadék. A fesztiválszervezők egyébként szoktak meteorológiai segítséget kérni a programjaik szervezéséhez. A megkeresések nagyrészt a veszélyes időjárási jelenségek előrejelzését foglalják magukba.
Az üzleti turizmusnál kevésbé sínylette meg a válságot a hazai egészségturizmus. A fogalomba a gyógy- és a wellness szolgáltatások mellett az orvosi kezelésekkel (fogászattal, plasztikai sebészettel) összefüggő idegenforgalmi szolgáltatások is beletartoznak.
Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke azt mondta, a gyógyszállodák vendégei az átlagosnál több éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. „A külföldiek általában négy és fél, a magyarok három napot” – mondta a szakember. Hagyományosan kedvelik a magyar egészségturisztikai szolgáltatásokat, éppen ezért szívesen jönnek hazánkba a németek és az osztrákok, újabban pedig a csehek, a románok és az oroszok. „Ők inkább a gyógyszállodákat, míg a hazai vendégek a wellness hoteleket veszik igénybe” – fűzte hozzá Niklai Ákos, aki úgy véli, az egészségturizmus szempontjából kifejezetten kedvezőek Magyarország adottságai.
A külföldiek jól képzettnek és megbízhatónak tartják a magyar egészségügyi dolgozókat, a szolgáltatások árai pedig versenyképesek. Niklai szerint a vidéki wellness szállodák a főszezonon kívül általában konferenciaturizmussal próbálkoznak. Ez az év első felében nem vált be, de a következő hónapokban javulhat a tendencia.
A cikk a következő oldalon folytatódik
Észak-Magyarországon változó volt az idegenforgalmi szezon: a régió látványosságait, nevezetességeit, fürdőit, szállodáit 2009 első hét hónapjában kevesebben keresték fel, mint tavaly, de az augusztusi forgalom megközelítheti az elmúlt év szintjét. Nagy Imre, a régió idegenforgalmi bizottságának elnöke úgy értékelte az idei szezont, hogy májusban-júniusban csökkent a vendégforgalom, júliusban emelkedett ugyan, de mégsem érte el a tavalyit. „Viszonyításképpen: Egert és környékét több külföldi kereste fel, Miskolcot nagyjából annyian, mint tavaly, Aggteleken kevesebb külföldi és a tavalyihoz hasonló számú belföldi turista volt, Tokajban ugyancsak a tavalyihoz hasonló volt a vendégforgalom” – sorolta Nagy Imre. Visszaesett a német turisták száma, jöttek viszont csehek, lengyelek, szlovákok és oroszok, valamint megjelentek a korábban nem jellemző amerikaiak, angolok, franciák és japánok.
Rosta Sándor, a balatoni régió idegenforgalmi bizottságának vezetője elégedett az idei szezonnal. Mint lapunknak elmondta, a válságot a balatoni turizmus kevésbé érezte meg. Igaz ugyan, hogy a turisták kevesebb időt töltöttek a tónál, de megfelelő volt a kínálat, jó volt a közbiztonság és a vízminőség. Nem elhanyagolható, hogy évről évre jobb programokból lehet választani. „Különben sem kell dramatizálni, ha a válság évében a turizmus nem tudja a korábbi évek eredményeit produkálni – teszi hozzá Rosta Sándor, aki elmondta, hogy bár kevesebb német jött a Balatonra idén, viszont nőtt a belga, a cseh, az orosz és a román turisták aránya.
Vonzó fesztiválország
„Bátran kijelenthetjük, hogy Magyarország fesztivál nagyhatalom, és ez mindenkinek hasznot jelent – mondja Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. – A programok turisztikai szempontból is jelentős vonzerőt jelentenek, legyen szó külföldi, vagy belföldi vendégekről. Idén az ifjúsági-könnyűzenei fesztiválok mellett jól teljesítettek a művészeti, kulturális és gasztronómiai programok is. Ez egyrészt a belföldi turizmus megélénkülésének tudható be – sokan itthon maradtak a válság miatt –, de az is igaz, hogy ma már az elvárják a pihenés alatti kulturális történéseket az utazók. Ezt az igényt elégítik ki a rendezvények.
A Magyar Turizmus Zrt. 2010-et a fesztiválok évekén hirdette meg, ezért az öt nagy fesztiválszervező országos szakmai civil szervezet úgy döntött, hogy kidolgoz egy minősítési rendszert, amely segít a vendégeknek a választásban, és az állami résztámogatások elosztásakor is fontos lehet. Hazánkban ugyanis csaknem háromezerre tehető a különféle programok száma, de közülük csak 300–400 a minőségi fesztivál.
„Az értékelésre igényt tartó szervezők regisztrálhatják magukat, mi pedig a csaknem harmincféle szempont szerint összeállított kritériumrendszerünk alapján minősítjük a programokat. Még nincs konkrét döntés arról, hogy milyen jelzést kapnak a fesztiválok (ez októberre várható), de elképzelhető, hogy 1-től 5-ig csillagozzuk őket. A minősítés nem lesz kötelező, de megéri majd, hiszen a jó eredmény talán több látogatót és pályázati lehetőséget jelenthet. Eddig csaknem háromszázan regisztráltak, és mintegy száz fesztivál kérte a minősítést. A regisztráció másik előnye, hogy konkrétan mérhetővé tehetjük a rendezvényeket minőségi, tartalmi és látogatottsági szempontból.”
A júliusi időjárás nem volt „turistabarát”. A hétvégeket rendszeresen zavarta meg lehűlés és csapadék. Augusztusban a levegő hőmérséklete az átlagos érték felett volt, s mindössze a 20–23-i hosszú hétvégét zavarta meg hidegfront, és csapadék. Országos viszonylatban májustól augusztusig 7 hétvégén volt 1 millimétert meghaladó csapadék. A fesztiválszervezők egyébként szoktak meteorológiai segítséget kérni a programjaik szervezéséhez. A megkeresések nagyrészt a veszélyes időjárási jelenségek előrejelzését foglalják magukba. -->
