Akadozik a banki profitgyár
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az adózott profit szempontjából a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) szerint készült beszámolók alapján a Raiffeisen csoport tekinthető a legnagyobb vesztesnek, hiszen a féléves számaikat közzétevő hazai nagybankok közül egyedül zárt negatív eredménnyel. (Egyedi szinten ugyanakkor a Raiffeisen is kétmilliárd forintot valamivel meghaladó nyereséget termelt.) Nem járt sokkal jobban a CIB sem, hiszen a tavalyi első félévi bő húszmilliárd forintos profittal szemben az IFRS szerinti jelentésben most csak bő félmilliárdnyit tudott kimutatni, a magyar számviteli szabványok szerinti eredménykimutatásá-ban pedig 662 milliós mínusz szerepel az adózott eredmény rubrikában. Kellemes meglepetést egyedül az MKB Bank okozott, hiszen a válságos körülmények közepette is bő harmadával, 7 milliárd forint közelébe tudta növelni adózott nyereségét.
A működési eredményekkel persze egyik szereplőnél sem volt komolyabb gond, a profitok elillanásáért tehát egyértelműen a romló hitelportfólió, illetve az ebből eredően növekvő értékvesztés és céltartalékképzés okolható. A céltartalékainak a mennyiségét külön is feltüntető négy bank közül egyedül az MKB-nál nem sokszorozódott meg a provízió mennyisége, ám még ott is majdnem a duplájára, 30 milliárd forint közelébe emelkedett. (Jellemző adat, hogy tavaly egész évben 43 milliárdot tartalékolt az MKB.) A céltartalékok növekedése szempontjából a CIB és a Raiffeisen áll az élen: előbbinél négyszeresére, utóbbinál pedig hétszeresére növekedett a megképzett állomány.
A mérlegfőösszegük alakulását tekintve nem nagyon súlyos a helyzet az érintetteknél, hiszen összességében 17,6 százalékos növekedést produkáltak. A növekmény jelentős része ugyanakkor nem az idén, hanem tavaly képződött, hiszen az érintettek között is akadnak hitelintézetek, amelyeknek az idén – a hitelezési aktivitás visszafogása miatt – gyakorlatilag stagnált az eszközállományuk. A mérlegfőösszeg alapján egyébként a K&H növekedett a legjobban (27 százalékkal), visszaszerezve méret szerinti második pozícióját a hazai bankok rangsorában, közvetlenül a már szintén 3000 milliárd forint felett járó CIB csoport és az MKB előtt. Azt ugyanakkor Marko Voljc vezérigazgató is elismerte a cég tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a mérleg duzzadásában a devizahatásnak is jelentős szerep jutott, illetve a növekmény jó része még a tavalyi időszakhoz köthető.
A hitel- és betéti oldalon is történtek a nagybankoknál érdekes fejlemények: hosszú évek óta ugyanis most fordult elő először, hogy az ügyfelek által elhelyezett megtakarítások állománya gyorsabban növekedett, mint a hiteleké. Igaz, a különbség nem számottevő, de láthatóan kiegyensúlyozottabbá vált a helyzet: a hitelek állománya 11, a betéteké pedig 12 százalékkal gyarapodott az érintetteknél. A hitelállomány éves növekedését tekintve a Raiffeisen Bank lassult le a leglátványosabban, alig több mint egyszázalékos bővülést produkálva, viszont a Budapest Bank is bőven egy számjegyű, nem egészen nyolcszázalékos emelkedést mutatott ki. A betéteknél viszont szabályosan megtáltosodtak a forrásokra éhező nagybankok: ebből a szempontból a CIB a rekorder, amely egészen pontosan negyedével tudta növelni az ügyfelek által nála elhelyezett megtakarítások menynyiségét. BM
Betétekben mindig jó a K&H
A K&H Bank kiválóan szerepelt a lakossági megtakarításokért zajló háborúban, minden tíz újonnan elhelyezett forintból nyolc oda érkezett – közölte a hitelintézet sajtótájékoztatóján Marko Voljc.Az összesített betétállomány az első fél év végén megközelítette az 1900 milliárd forintot, ez 22 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A hitel/betét arány is javult a hitelintézetnél: 92 százalékot ért el.
Az összesített betétállomány az első fél év végén megközelítette az 1900 milliárd forintot, ez 22 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A hitel/betét arány is javult a hitelintézetnél: 92 százalékot ért el. -->
