Csak ott végezhetnek majd akut műtétet, ahol van tapasztalat

Új gyógyítási minimum feltételeket határoznak meg a kórházi osztályoknak, hiszen az évekkel ezelőtti előírásokon már túlnőtt az idő. A várhatóan októbertől hatályba lépő előírások a betegellátás biztonságát szolgálják. Ennek megfelelően kell kérni majd új működési engedélyt az ÁNTSZ-től, hiszen csak ennek birtokában köt velük finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Mint azt korábban Székely Tamás egészségügyi miniszter a Világgazdaságnak kijelentette: nem kórházakat, hanem orvosi tevékenységeket kívánnak minősíteni, céljuk: a betegek tapasztalt doktorok "kezébe" kerüljenek. Az ugyanis nem szolgálja a gyógyulást, ha például olyan helyen végeznek emlőműtétet, ahol évente csak négy-öt ilyen beteg jelentkezik. Így az új elgondolás szerint ezt a beavatkozást csak ott tehetik majd meg, ahol évente legalább 50 mellműtétre kerül sor. A megváltozó minimum feltételek előírják, hogy az egyes kórházi osztályokon hány orvosnak és ápolónak, s milyen eszközparknak kell lennie az adott beavatkozások elvégzéséhez. Egy 20 ágyas sebészeten például 3 szakorvos, 2 műtős, kötöző és például computer tomográf készülék szükséges a gyógyításhoz.

Horváth Örs-Péter, a sebészeti szakmai kollégium vezetője, a Pécsi Tudományegyetem sebészeti tanszékének igazgatója a Magyar Rádiónak elmondta: három csoportra osztották a kórházak sebészeti osztályait. A legalacsonyabb szintű helyen akut beavatkozást, így például vakbélműtétet sem végezhetnek, daganateltávolítást pedig végképp nem. Ezeken a helyeken kisebb sérv-, epe-, bőrelváltozás műtétekre kerülhet sor. Felmérések szerint minden második sebészeti osztálynak fel kell hagyni valamilyen műtéti típussal. A nagy mellkasi műtéteket például ott végezhetnek majd, ahol azokból évente legalább 150-re sor kerül, hiszen ott van elegendő rutinja az egészségügyi stábnak. Ez - ha megfelelően hajtják majd végre a rendeletet - később elvezet oda: a bonyolultabb műtéteket végző osztályokon a munka bonyolultságának megfelelő díjazást kapnak.

Ezzel egyetért Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke is. Aki lapunknak úgy nyilatkozott: nem bezárni kell kórházakat, hanem meg kell találni mindenkinek, a kórháztulajdonos önkormányzatokkal együtt, hogy az intézményükben milyen jellegű gyógykezelésekre kerülhet sor. Elmondta azt is: a legutóbbi felmérésük szerint legalább 2000-2500 szakorvos hiányzik a kórházakból. Például traumatológusokból kettőszázzal van kevesebb a kelleténél. Az újfajta személet gyakorlati megvalósítása során - ahol tehát nem egy kórházat, hanem egy-egy tevékenységet akkreditálnak - kiderül majd a tényleges orvos és ápolóhiány is.

Érdemes felfigyelni az Állami Számvevőszék nemrég publikált jelentésére. Ebben az áll: vannak helyek, ahol a szülész-nőgyógyász szakorvosok ingyen végeznek munkát a kórházakban, hogy megmaradjon a rutinjuk, illetve a szakma gyakorlásához előírt betegellátási gyakorlatuk.

Varga Imre, a szakrendelők szövetségének, a Medicina2000 szövetségnek az elnöke a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: jó irány lehetne, ha a kórházak bizonyos osztályairól - az eddig végzett munka megszűnése miatt felszabaduló dolgozók - a szakrendelőkbe mennének az orvosok. Ezzel a rendszer az olcsóbb, de profi betegellátás felé mozdulna tovább.

Medgyaszai Melinda, a szaktárca szakállamtitkára ugyancsak a Magyar Rádiónak úgy fogalmazott: az új minimum feltételekről szóló rendelet alapvetően nem a műszerezettségnél ír elő szigorításokat, inkább a személyzetnél. Kijelentette: ez nem optimum, hanem minimum előírás a betegellátás biztonsága érdekében. Elismerte: lesznek osztályok, ahol bizonyos tevékenységekkel le kell majd állni. Ám hagynak átmeneti időt arra, hogy akik pótolni akarják a hiányt, azt megtehessék. Például a traumatológiákon az orvoshiányt 2010 végéig kell pótolni.